A szecesszió1 világnapja alkalmából a magyarok 1900-as párizsi világkiállításon való részvételéről fogunk mesélni. Ez a világkiállítás a magyarok számára - a szecessziót, azon belül is az iparművészetet tekintve - azért volt jelentős, mert tudatosan készültek fel az eseményre, és nem kevesebb céllal érkeztek Párizsba, mint hogy próbára tegyék a magyar iparművészetet: hogy megállja-e a helyét a nemzetközi porondon.2
Az első világkiállítást 1851-ben rendezték Londonban, Viktória királynő férje, Albert herceg kezdeményezésére. A világkiállítások célja, hogy a résztvevő országok, nemzetek bemutathassák ipari fejlettségüket, innovációikat, illetve hogy milyen értékekkel rendelkeznek. Vagy ahogy Miklós Ödön fogalmazott 1903-as írásában:
"(...) hogy az ország szellemi élete és gazdasági munkásságának termékeit kiállítások által bocsássuk közszemlére és tegyük a közbírálat tárgyává és idézzük fel mások versenyét".3
Az 1900-as párizsi világkiállítást megelőzően számos expót rendeztek meg, de az 1900. évi párizsi a magyarok számára különösen fontos volt, mivel ekkor szerepeltek először önállóan, az osztrákok nélkül világkiállításon. A magyar pavilon a Szajna partján állt, az ún. Nemzetek utcájában, a többi pavilonhoz hasonlóan. Az épületet Jámbor Lajos és Bálint Zoltán tervezték, mintául többek között Alpár Ignác városligeti Vajdahunyad várát vették. A pavilont kiállítási nagy díjjal is jutalmazták.4 A magyarok tárlatukkal a történetiséget, a hazai szecessziós alkotásokat és a magyar motívumkincseket voltak hivatottak bemutatni, de nagy hangsúlyt fektettek az egyes szekciók, főcsoportok között az oktatásra és a mezőgazdaságra is.5
De térjünk rá arra, milyen szekciók voltak, és milyen eredményeket értek el a magyarok! A következőkben azokat a találmányokat, alkotásokat fogjuk áttekinteni, melyek nagy sikert arattak a kiállításon, ezek közül többen kiállítási nagydíjat vagy aranyérmet szereztek (minden résztvevő gyárra, alkotóra a terjedelem miatt most nem fogunk kitérni).
Elsőként vegyük a képzőművészetet: számos neves festő és szobrász alkotásai voltak kiállítva, nagydíjjal Benczúr Gyula: Budavár visszavétele és Csók István: Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre című festményét jutalmazták. A szobrok közül jelentős alkotások Zala György Gábriel arkangyala (mai helye a Hősök terén található, de jelenleg restaurálás alatt áll, így most nem megtekinthető), és Fadrusz János Mátyás szobra (ma Kolozsváron található) voltak. Az építészetben nagy elismerést szerzett Hauszmann Alajos a budavári palota rekonstrukciós tervéért, illetve Steindl Imre az Országház tervéért. Thék Endre Zsolnay eozinmázas majolika berakású parlamenti bútorzata is szerepelt a tárlaton, mely ma is látható az Országházban, sőt a Szent István terem berendezése is megtekinthető volt. A nyomdaipar is nagy sikert aratott a Révai Testvérek által kiadott Jókai összessel. A textilipar is szép eredményeket ért el, a Goldberger Textilgyárat és a Torontálból érkezett szőnyegeket kiállítási nagydíjjal díjazták. A gépgyártásban kifejezetten jeles újításokat, találmányokat mutattak be a magyarok: Eötvös Loránd torziós ingái, Bánki Donát és Csonka János porlasztója, Puskás Tivadar Telefonhírmondója, a Láng Gépgyár gőzgépe, a Ganz-gyár petróleummotorja stb.. A sütőipar is jelentős elismerésekben részesült, 10 kenyértermék kapott nagydíjat. A szeszipart tekintve pedig a tokaji borokat és a Dreher sörgyárat érdemes kiemelni, melyek szintén nagydíjat szereztek. A kiállításon a vadászat és az erdőgazdálkodás is jelentős teret kapott, megtekinthető volt Ferenc József - aki nagy vadásznak számított - trófeagyűjteménye is. Végezetül pedig még meg kell emlékeznünk az iparművészet szerepléséről is. A kerámiaipart Herend, Hollóháza és a pécsi Zsolnay-gyár képviselte, melyek közül a legnagyobb sikert a Zsolnay-gyár eozinmázas termékei érték el. Az ötvösművészetben Horti Pál alkotásait érdemes kiemelni, aki újításként alkalmazta a maratott zománctechnikát. Az üvegművészetben pedig Róth Miksát kell említenünk, hiszen annak ellenére, hogy kiállított üvegmozaikjai (Pax, A felkelő Nap) csak ezüstérmesek lettek, mégis jelentős mérföldkő volt az életében párizsi szereplése, mivel ez volt az első nemzetközi bemutatkozása.6 Róth Miksa ezen alkotásai ma is népszerűek, és talán mindenkinek ezek a mozaikjai jutnak először eszébe, amikor a munkásságáról beszélünk. Magára a kiállításra jellemző volt stílus tekintetében, hogy egyszerre volt jelen a historizmus és a szecesszió - a történelmi festészet és a szecessziós kerámiák egyaránt helyet kaptak a kiállításban, tehát egyik stílus sem volt egyeduralkodó a magyar tárlaton.
Az 1900. évi párizsi világkiállítást a magyarok sikeresen zárták, ugyanis az érmek számát nézve, az 5. helyen végeztek az országok között7, és mindez az eredmény, mind pedig az első önálló szereplésük teszi igazán fontossá és emlékezetessé ezt a nemzetközi tárlatot számunkra.
Hivatkozási jegyzék:
1 A szecesszió egyfajta "új stílusként" vagy "modern stílusként" jött létre a századforduló környékén, célja elszakadni a historizmustól, a "régi stílusoktól", és egy teljesen új művészetet létrehozni. A stílusra jellemzőek a zárt formák, világos színek, az emberközelibb méretek, a harmonikus és egységes enteriőrök. A szecessziót területenként változóan nevezték, a legismertebbek az Art nouveau, a Jugendstil és a Modern Style elnevezések. (Koós Judith: Style 1900. A szecesszió iparművészete Magyarországon. Bp. 1979. 17-20.)
2 Koós Judith: Style 1900 i.m. 88.
3 Miklós Ödön: Magyarország és társországai az 1900-ik évi párisi nemzetközi kiállításon. Bp. 1903. 13.
4 Lővei Pál: Magyarország világkiállítási pavilonjai. In: Magyar EXPO sikerek 1851-2021. Szerk. Gál Vilmos. Bp. 2022. 15-28. 15-16.
5 Gál Vilmos: Világkiállító magyarok 1851-2022. Bp. 2024. 109.
6 Gál Vilmos: Világkiállító magyarok i.m. 110-130.
7 Gál Vilmos: Világkiállító magyarok i.m. 117.
Felhasznált irodalom:
- Gál Vilmos: Világkiállító magyarok 1851-2022. Bp. 2024.
- Koós Judith: Style 1900. A szecesszió iparművészete Magyarországon. Bp. 1979.
- Lővei Pál: Magyarország világkiállítási pavilonjai. In: Magyar EXPO sikerek 1851-2021. Szerk. Gál Vilmos. Bp. 2022. 15-28.
- Miklós Ödön: Magyarország és társországai az 1900-ik évi párisi nemzetközi kiállításon. Bp. 1903.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.