Az asztrológia és a horoszkóp története több ezer évre nyúlik vissza, ezzel pedig a világ legrégebbi hagyományai közé tartozik. Népszerűsége a hosszú idő ellenére máig töretlen – elég, ha az újságokban rendszeresen megjelenő horoszkópra gondolunk, amely sokak számára ismerős lehet. Az asztrológia fogadtatása ugyanakkor gyakran szkeptikus, főként az empirikus igazolhatóság hiánya és a tudományos megkérdőjelezhetősége miatt. Ez a blogbejegyzés viszont nem a horoszkóp jóslataira, hanem azok ábrázolási és megjelenési formáira fókuszál a Róth család egyik különleges műtárgyán keresztül.
Ma is igen gyakoriak horoszkóp motívumokkal díszített tárgyak – akár eszünkbe juthatnak a sok helyen kapható medálok, karkötők vagy az ásványok -, ezért talán nem is olyan meglepő, hogy egykor Róth Miksa otthonát egy horoszkópos tál is díszítette. Ezt az ismeretlen alkotó által készített dísztálat, annak asztrológiai és művészettörténeti vonatkozásait vesszük most közelebbről szemügyre.
A képen látható dísztál gipszből készült, átmérője 51 cm, a fémes hatását pedig a patinázott, aranyozott festés adja. Peremét hat osztatban nőalakok díszítik, akik a hónapokkal együtt a hozzájuk tartozó csillagjegyeket is megtestesítik: január hölgye korsóból önt vizet – hiszen ez a Vízöntő ideje. Februárban a nőalak két halat tart a kezében, a Halak csillagjegyre utalva. Márciusban lendületet vesz a jelenet: a nő kos hátán vágtat, ugyanis ekkor a Kos uralkodik. Április hasonlóan dinamikus, a galoppozás - a Bika jegyében - egy bika hátán folytatódik. Május ölében ikerpár játszik, természetesen az Ikrek csillagjegyet mutatva. A kört pedig június zárja be, akinek karjába folyami rák kapaszkodik, ezzel jelezve, hogy a Rák hónapjában járunk.
A díszítés belsőbb sávjában, a gazdagon burjánzó növényzetben bolygók, csillagok és griffek váltakoznak, amelyek között az év első hat havának nevei olvashatók angol nyelven. A hold és a félhold több osztatban is megjelenik, utalva az idő ciklikusságára – az év kezdetére, az újraindulásra -, a természet ritmusára, a termékenységre vagy akár az asztrológiában jelentős holdjegyre is.1 A holdakon és a sűrű növényzeten kívül a puttók szintén visszatérő elemek a tál egyéb, belső részein.
Középen nyolc repdeső puttót látunk, akik gyümölcsöket, virágokat és a termény betakarításához szükséges eszközt - sarlót - tartanak a kezükben. Az alakok között a növényekből font bőségszaru látható, amely a bőség, a termékenység és a ciklikus megújulás allegóriájaként is értelmezhető.
A dísztál feltehetően a 19. század utolsó és a 20. század első harmada között készülhetett, azonban az asztrológia és a horoszkóp ábrázolások hagyománya ennél jóval régebbi.
Az első feljegyzések az ókori Mezopotámiából, i. e. a második évezredből származnak, amikor a csillagok és a bolygók mozgását még az istenektől érkező jelek értelmezésére használták. Babilonban a papok feladata volt feljegyezni, valamint tolmácsolni jelentésüket, különösen a társadalomra, az államra és legfőképp a királyra gyakorolt hatását. Ezekről az asztrológiai értelmezésekről több lelet is fennmaradt, egyik leghíresebb példája az Enuma Ani Enlil, egy körülbelül 70 darabból álló, jóslatokat leíró agyagtábla sorozat.2
A babiloniak dolgozták ki azt a 12 asztrológiai jelet, amelyekből később a görögök alkották meg a ma is használatos 12 csillagjegyet: Kos, Bika, Ikrek, Rák, Oroszlán, Szűz, Mérleg, Skorpió, Nyilas, Bak, Vízöntő és Halak. Habár a görögök nagyban hozzájárultak az asztrológia fejlődéséhez, a horoszkópok helyett a jóslás vált az ókori görög kultúra szerves részévé.3 Ugyan a horoszkóp is személyre szóló szimbolikus üzeneteket közvetít, csak az állatövi jegyek és az égitestek állásából kiindulva; segítségével az asztrológus következtetéseket von le az ember fizikai, mentális és spirituális jólétére vonatkozóan. Az európai hitvilágon kívül számos vallás népei - Ázsiában, Afrikában, Amerikában is – hitték, hogy a Nap, a Hold, a csillagok, a távoli bolygók és égi jelenségek (például: fogyatkozások, üstökösök) hatással vannak az életre, többek között a személyiségre és a társas kapcsolatokra is.4
A művészetekben szintén régi hagyománya van horoszkópábrázolásnak, amely egyszerre kötődik a csillagászati ismeretekhez, a vallási-kulturális eszmékhez, valamint az emberi sors és jövő iránti érdeklődéshez. Habár koronként változott a felhasználásuk, általánosságban azonban elmondható, hogy a világ megértésének vágya és az élet kiszámíthatóságába vetett hit áll a létrejöttük hátterében. A középkorban például gyakran a mozaikok, freskók, miniatúrák része volt. Ebből az időből maradt ránk a miniatúrafestészet egyik lenyűgöző példája: a Très Riches Heures du Duc de Berry imakönyv, amelyben kétszáznál is több illusztráció található, köztük horoszkópos naptárral, amely a csillagjegyek által megtestesített földművelő munkákat ábrázolja.5 Ugyanis az égen látható csillagképek mutattak irányt abban is, hogy bizonyos munkákat mikor kell elvégezni, mert voltak olyan területek, ahol az évszakok közötti különbségek nem voltak egyértelműek. Azonban a csillagok állását figyelve nyomon követhető volt, hogy mikor jött el az aratás, a szántás vagy a vetés ideje.6
Ezt követően a reneszánsz és a barokk festészetben is számos alkotáson szerepeltek állatövi utalások például: Botticelli és Rubens műveiben, mert ekkor az asztrológia még a humanista műveltség része volt, a horoszkóptáblák és a mennyezetfreskók pedig presztízsértékkel bírtak, így a mecénások előszeretettel készíttettek ilyesmit.7
A következő évszázadokban az asztrológia szerepe fokozatosan átalakult: kikerült a tudományos és az uralkodói reprezentációból, majd lassan a populáris kultúra részévé vált. A 19. század második felében a spiritizmus ugyan újra népszerűvé tette a horoszkópokat, és a szecesszió kiemelkedő művésze, Alphonse Mucha is gyakran ábrázolt zodiákus motívumokat, azonban elsősorban ezek is esztétikai, nem pedig tudományos célt szolgáltak. Muchahoz hasonlóan többek között Salvador Dalí8 és Paul Klee is használták a horoszkóp szimbolikáját, azonban ekkorra, a 20. századra, már megváltozott a funkciója, az asztrológiai elemek használata főként az önkifejezés, és a személyes identitás kifejezésének eszközévé vált.9
Ugyan Róth Miksa táljának készítési és a művész lakásába kerülésének körülményei jelenleg ismeretlenek, izgalmas szegmenst emelnek ki a múzeumi tér jelenségeiből: egy-egy, megbújó tárgy is számos érdekes témát és kérdést hordozhat magában, ha elsődleges jelentése mögé nézünk, és megpróbáljuk felfejteni a titkait.
Alphonse Mucha, Zodiac, 1896, color lithograph, 34 5/8 x 27 3/4 in. Collection of the Mucha Trust. © Mucha Trust 2025. Wikimedia Commons
részlet a Les Très Riches Heures-ből, Limbourg testvérek: Október10: a mezők megmunkálása, 1412, forrás: Wikimedia Commons
Jegyzetek:
1 A holdjegy azt az csillagjegyet jelöli, amelyben a Hold állt a születésünk pillanatában. Az asztrológia szerint ez a belső érzelmi világot és ösztönös reakciót határozza meg.
2 Catherine Caruso: What are the ancient origins of your zodiac sign?. National Geographic, 2024, https://www.nationalgeographic.com/history/article/history-of-horoscopes letöltés ideje: 2025.07.18
3 Catherine Caruso: What are the ancient origins of your zodiac sign?. National Geographic, 2024 https://www.nationalgeographic.com/history/article/history-of-horoscopes letöltés ideje: 2025.07.18
4 Bryan C. Keene: Written in the Stars: Astronomy and Astrology in Medieval Manuscript. Getty, 2019, https://www.getty.edu/news/written-in-the-stars-astronomy-and-astrology-in-medieval-manuscripts/ letöltés ideje: 2025.07.19
5 Alexandra Kiely: Written in the Stars: Zodiac in Medieval Art. DailyArt Magazine, 2024, https://www.dailyartmagazine.com/zodiac-medieval-art/ letöltés ideje: 2025.07.28
6 Darin Lehoux: Astronomy, Weather, and Calendars in the Ancient World - Parapegmata and Related Texts in Classical and Near Eastern Societies. Cambridge University Press, 2017, https://assets.cambridge.org/97805218/51817/excerpt/9780521851817_excerpt.htm utolsó letöltés: 2025.07.30.
7 Eugenio Garin: Astrology in the Renaissance: The Zodiac of Life., Routledge, London, 1983, 34-85.
8 A 12 csillagjegyről készített litográfia sorozatot 1967-ben.
9 Nicholas Campion: A History of Western Astrology, Vol. II: The Medieval and Modern Worlds. Continuum, London, 2009, 281-315.
10 Ebben a hónapban kettő csillagjegy ideje is van: a Mérlegé és a Skorpióé, amelyek a kép felső harmadában, a naptár részeként láthatók.
