„Isten szólt: „Legyen világosság”, és világos lett. Isten látta, hogy a világosság jó...” (Ter 1,3-4)
Vizitációt és Angyali üdvözletet ábrázoló ablak a saint-denis-i székesegyházból. Mária lábainál Suger apát fekszik imára emelve kezeit. Fotó: Wikipedia
A középkor művészetének egyik legjelentősebb ágazata az üvegfestészet. Az ólmozott üvegablakok színes üvegelemekből és az ezeket összefogó ólomsínekből állva díszítik a középkori katedrálisok falait. Karrierje elején Róth Miksa is, a historizmus korszakában, ezekből az ablakokból inspirálódott, ezeket az ablakokat másolva sajátította el a ólmozott üvegablak-készítés művészetét. Múzeumunk gyűjteményében több középkori ablak másolata mellett saját, historizáló, neogótikus ablakai, ablaktervei is megtekinthetők, ezenfelül Róth Miksa 16. századi ablakgyűjteményének néhány darabja is a múzeum gyűjteményének részét képezi. A középkori üvegművészet megértése segítheti Róth Miksa művészetének mélyebb megismerését, ez a gondolat motiválta e cikksorozat megírását is.
Képzeljük el, ahogyan megérkezünk egy keletelt késő középkori katedrálisba. Reggel, a felkelő Nap fénye a kelet felé néző szentély körüli ablakokon lép be a térbe, megvilágítva, szinte felgyújtva a templom végében lévő oltárt. Este, a lemenő Nap a nyugati főhomlokzatot és főbejáratot világítja meg, hívogatva, beinvitálva minket. A kapun túl a hatalmas rózsaablak egy fényösvényt jelenít meg a templom főhajójában, hidat képezve a földi és a misztikus világ között.
A saint-denis-i apátsági templom (ma székesegyház) Suger apát által építtetett kápolnakoszorúja. Fotó: 13201.jpg (4608×3456)
De hogyan is jutottunk el idáig? Milyen történések és emberek alakították az új stílus kialakulását? Ezt a témát fogjuk körbejárni, gyönyörű illusztrációk kíséretében, A Fény művészete című cikksorozatunkban, amelynek első részében a gótika bölcsője, Saint-Denis áll a középpontban.
A 12. század derekán a Párizs környéki Saint-Denis apátság apátja, Suger, templomfelújításba kezdett. Suger a francia király, VI. Lajos1 gyermekkori barátja volt és már 1122 óta a Saint-Denis kolostor apátja. A harmadik keresztes háború alatt, amíg akkori királya, VII. Lajos2 a Szentföldön tartózkodott, régensként uralkodott a királyság fölött.3 Templomfelújítási szándékát írásba foglalta, amely elsődleges forrásnak számít az új művészet, a gótika születésével kapcsolatban.
A De administratione és a De consecratione azaz, “Az igazgatásról…” és “A felszentelésről…” kezdetű műveiben a templom épülete és berendezési tárgyai mellett saját, fény iránti szeretetének filozófiai-teológiai hátterét is megmagyarázta.4 A közelben működő saint-victore-i kolostori iskola tanításai alkothatták fénymisztikájának alapját. Ennek megfelelően, Suger apát szerint, a földi tárgyak fényességük által vezetnek a menny felé, mégpedig olyan mértékben, amilyenben részesülnek a ragyogás képességében.5 Ennek tudatában a középkori templom aranyozott bronzkapujai, mozaikdíszei, arannyal és drágakövekkel díszített berendezési és liturgikus tárgyai is egy újabb jelentésréteggel bővültek. Hogy ezt még jobban alátámassza, Suger még egy verset is komponált a bronzkapura:
„Bárki, ha azt kutatod, mi ad értéket: kapuinknak
Munkáját nézd, árát és aranyát ne csodáljad.
Fénylik a mű nemesen, és melynek fénye nemes,
Töltse be fénnyel az elmét, hogy igaz fény útja nyomában
Menjen előre igaz fényig, hol igaz kapu Krisztus.
Jelzi emitt az aranykapu hűen, hogy milyen ott benn,
Mert anyag által lustán hág fel az ész a magasba,
És letört föltámad láttán ennek a fénynek.” 6
Suger apát a templom másik végében is mérvadó változtatásokat eszközölt. A szentély körül a boltozatot megváltoztatva lehetővé vált számára a falak kinyitása, amelyek helyére szinte tetőtől-talpig üvegablakokat tetetett. Így épült fel a „félkör alakban elrendezett kápolnasor, amelynek révén az egész templom csillogott, tündöklött a fényes ablakokon át beáradó csodálatos, folyamatos fényözönben.” 7
Suger apát viszont nem élte meg, hogy befejezhesse művét, a felújított szentély és nyugati homlokzat között fekvő hosszház új művészet szerinti átépítésének feladata a jövőbeli saint-denis-i apátokra maradt. De Suger gondolatai kisugároztak. Sorra épültek fel Párizs környékén, a saint-denis-i gondolatokon alapulva, újabb és újabb templomok, székesegyházak. Ilyen például a chartresi vagy a bourgesi katedrális, melyeknek középkori ólmozott üvegablakai a mai napig hirdetik az addigra már önálló művészeti stílus, a klasszikus gótika nagyságát.
Bourges, Saint-Étienne-székesegyház, Utolsó ítéletet ábrázoló ablak. Fotó: Wikipedia
Suger elképzelése a gótika egy későbbi korszakában, az úgynevezett rayonnant, azaz ragyogó gótika korszakában csúcsosodott ki. Párizs „ékszerdoboza”, a Sainte-Chapelle a 13. század közepén, Suger apát munkássága után 100 évvel épült fel, amelyben a falszakaszok szinte egészét üvegfelületek borítják.8 A Sainte-Chapelle, a párizsi Notre-Dame és a reimsi katedrális üvegablakai által fémjelzett korszak beköszöntével korszakhatárhoz érkezünk, a gótika következő szakaszával, a ragyogó gótika korszakával, a cikksorozat második részében ismerkedünk majd meg.
Jegyzetek:
1 VI. (Kövér) Lajos (1108-1137) francia király, VII. Lajos apja, a Capeting-ház tagja. Életrajzírója és tanácsosa gyermekkori barátja, Saint-Denis apátja, Suger volt. (Sághy, 2004, 249.o.)
2 VII. Lajos (1137-1180) francia király, II. Fülöp Ágost francia király apja, a „legkeresztényebb király”. Válása Aquitániai Eleonórától két százéves háború magvát hintette el, mivel vele együtt egész Aquitániáról mondott le, ami Eleonóra második férje, a későbbi angol király, II. Henrik (1154-1189) által az angol korona birtoka lett. (Sághy, 2004, 249-250.o.)
3 A középkori művészet történetének olvasókönyve. Szerk. Marosi Ernő. Budapest. 1997. 98.o.
4 Endrődi Gábor: De materalibus ad inmateralia excitans: Glossza Suger saint-denis-i apát üvegablakaihoz. In: Kép és kereszténység. Vizuális médiumok a középkorban. Szerk. Bokody Péter. Pannonhalma. 2014. 112-117.o.
5 A középkori művészet történetének olvasókönyve. Szerk. Marosi Ernő. Budapest. 1997. 97.o.
6 A középkori művészet történetének olvasókönyve. Szerk. Marosi Ernő. Budapest. 1997. 101.o.
7 Georges Duby: A katedrálisok kora. Művészet és társadalom 980-1420. Budapest. 1984. 96.o.
8 Gótikus stílus. Építészet. Szobrászat. Festészet. Szerk. Rolf Toman - Birgit Beyer - Barbara Borngässer. Budapest 1998. 83-87.o.
Felhasznált irodalom:
Georges Duby: A katedrálisok kora. Művészet és társadalom 980-1420. Budapest. 1984
A középkori művészet történetének olvasókönyve. Összeáll. Marosi Ernő. Budapest. 1997
Gótikus stílus. Építészet. Szobrászat. Festészet. Szerk. Rolf Toman - Birgit Beyer - Barbara Borngässer. Budapest 1998
Sághy Marianne: Új európai dinasztiák. In. Európa ezer éve: a középkor. I., Szerk. Klaniczay Gábor. Budapest. 2004
Endrődi Gábor: De materalibus ad inmateralia excitans: Glossza Suger saint-denis-i apát üvegablakaihoz. In: Kép és kereszténység. Vizuális médiumok a középkorban. Szerk. Bokody Péter. Pannonhalma. 2014
