A Budapesti Örökimádás Oltáriszentség templom neogótikus stílusával markánsan kitűnik az Üllői út többi épülete közül. Történetében találkozik a hit, a művészet és a közösség összefogása. Utóbbi bemutatására teszünk most kísérletet.
Ólmozott üvegablakterv részlete, amely Árpád-házi Szent Erzsébet miséjét ábrázolja
(Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény, ltsz. 2022.29.1.)
A templom építését a Budapest Országos Központi Oltáregyesület kezdeményezte, terveit Aigner Sándor (1) álmodta meg, az épület ólmozott üvegablakai Róth Miksa műhelyében készültek, tervrajzait pedig a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény őrzi.
A felekezeti igények mellett emléket is szerettek volna állítani az 1898-ban merénylet áldozatává vált Erzsébet királynénak. A költségek fedezésére széleskörű adománygyűjtés kezdődött, és az ország leghatalmasabb embereit is sikerült megnyerni az ügynek. Az 1904 májusában tartott alapkőletételen maga az uralkodó, Ferenc József is részt vett.(2)
A templom két oldalán négy-négy grandiózus ablak helyezkedett el, melyeken az Oltáriszentséghez kapcsolódó jelenetek elevenedtek meg a hívek előtt. Róth Miksa üvegmunkáinak köszönhetően az épületbe látogatók átérezhették, milyen lehetett a haldokló Hunyadi János áldozása, az Utolsó Vacsora, vagy éppen Árpád-házi Szent Erzsébet miséje.(3) Ezeknek a hatalmas, több méteres ablakoknak az elkészítése komoly anyagi forrásokat igényelt, azonban szerencsére akadtak lelkes támogatók, akik szívesen áldoztak a nemes ügyre. De kik voltak azok, akiknek a segítségével megvalósultak Róth tervei?
Ólmozott üvegablak terv, amely Árpád-házi Szent Erzsébet miséjét ábrázolja, bal alsó sarokban az adományozó Almássy család címerével (4)
(Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény, ltsz. 2022.29.1.)
Az adományozók között a korabeli magyar arisztokrata családok legrangosabb képviselőivel találkozhatunk: Eszterházy, Széchenyi, Almássy és Zichy, hogy csak néhányat említsünk.
Soraikban azonban feltűnik két olyan személy is, akik látszólag egyáltalán nem illenek bele a hercegi, grófi családok sorába: Kiss Aladár és neje, Tömöry Gizella az Utolsó Vacsorát ábrázoló ablak elkészítését finanszírozták. (5) Kilétükkel kapcsolatban a Nemzet című hírlap egyik száma szolgál némi információval, amelyben röviden leírják, hogy Kiss Aladár ügyvéd eljegyezte Tömöry Gizellát, aki a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank egykori elnökének, Tömöry Jenőnek volt a lánya. (6) A család korábban valószínűleg Schopper volt, és Jenő volt az a vaskereskedő, aki nemességet nyervén 1872-ben Tömöryre magyarosította a nevét. (7) Eredetileg tehát, a Tömöryek nem tartoztak a régi magyar nemesi családok sorába, azonban Kiss Aladár és neje magánvagyona lehetővé tette, hogy bőkezűen adományozhassanak.
Az adakozás ténye mellett természetesen rokoni szálak is összefűzték ezeket a családokat, valamint az, hogy bizonyos családtagok személyesen is kapcsolatot ápolhattak Erzsébet királynéval. Általában az arisztokrata famíliák soraiból kerültek ki az uralkodó feleségének udvarhölgyei, személyes kísérői, azonban a sorból ismét kilóg Tömöry Gizella, akinek jelenlétét a királyi udvarban csak 1909-től írják. (8) Ennek ellenére nincs kizárva, hogy volt közvetlen kapcsolata Erzsébettel, vagy más, általunk nem ismert okok késztették az adakozásra.
Az Örökimádás templom végül 1908-ban készült el, felszentelését pedig úgy időzítették, hogy az minél közelebb essen Erzsébet királyné halálának évfordulójához, annak pontos napján pedig gyászmisét celebráltak, amelyen az uralkodó és családja is megjelent. (9)
Sajnos a XX. század pusztításai ezt az épületet sem kímélték. A második világháború után még épen maradt ablakokat pedig az 1956-os forradalom harcai semmisítették meg. A későbbiek során ezek helyreállítására nem volt pénz, a kommunizmus alatt pedig már nem maradt arisztokrácia, aki adakozhatott volna. Róth Miksa remekműveinek rekonstrukciójára az elmúlt évtizedekben került sor a fennmaradt tervrajzok alapján, azonban még mindig nem az összes ablak pompázik eredeti formájában. (10)
__
Jegyzetek:
(1) Sajnos korai halála miatt nem vált igazán ismert építésszé. Ennek ellenére nem az Örökimádás templom volt az egyetlen épület, amit tervezett. Nevéhez köthető még a pesti Szent Imre Kollégium, valamint a zágrábi és a besztercebányai Erdőigazgatósági székház is.
(2) Budapesti Negyed 14. évf. 2-3. (52-53.) szám
(3) https://www.magyarkurir.hu/hirek/ujjaszulettek-roth-miksa-uvegablakai-az-orokimadas-templomban utolsó letöltés: 2025.08.17.
(4) MNL-OL-P 3
(5) https://www.ferencvaros.hu/wp-content/uploads/2020/09/Sz_374_11_melleklet7.pdf utolsó letöltés: 2025.08.17.(6) Nemzet , 1883-07-05 / 183. szám
(7) https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Kempelen-kempelen-bela-magyar-nemes-csaladok-1/10-kotet-12A65/tomory-14C1B/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0tPTllfS2VtcGVsZW5fMSJdfSwgInF1ZXJ5IjogIlRcdTAwZjZtXHUwMGY2cnkifQ utolsó letöltés: 2025.08.17.
(8) Magyarország tiszti cím- és névtára - 28. évfolyam, 1909. 40. oldal
(9) Makay Lajos: A Budapesti Középponti Oltáregyesület félszázados története, 1910. 242 oldal
(10) https://www.magyarkurir.hu/hirek/ujjaszulettek-roth-miksa-uvegablakai-az-orokimadas-templomban utolsó letöltés: 2025.08.17.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.