#rothmuzeumblog

Éjszakai táj liliomokkal: Róth Miksa alkotásának elemzése művészetterápiás szempontok szerint

Az utóbbi években megnövekedett az érdeklődés a mentális egészségmegőrzés és az önismeret iránt. Múzeumunkban is látogatható művészetterápiás csoport, ahol a résztvevők a művészet befogadásán és létrehozásán keresztül ismerkedhetnek meg önmagukkal. A következő írásban Róth Miksa egyik alkotásának elemzésére vállalkozom művészetterápiás szempontok szerint, remélve, hogy az írással kicsit közelebb hozhatom az olvasóhoz ezt a szemléletmódot. Leginkább saját csoportvezetői tapasztalataimra és a “katatím imaginatív képélmény terápia” (röviden: K.I.P.) elméletére támaszkodom annak érdekében, hogy egy általánosabb értelemben vett elemzést adhassak Róth Miksa alkotásáról.

Éjszakai táj liliomokkal

Művészetterápiás csoportvezetőként sokszor megérint az alkotásokon megnyilvánuló mély személyesség. Mikor először beléptem a Róth Miksa Emlékház földszinti üvegtermébe, az Éjszakai táj liliomokkal című kép volt az utolsó, amelyet észrevettem, mégis ez tette rám a legnagyobb hatást. Nem lepődtem meg, amikor megtudtam, hogy ezt az üvegablakot Róth Miksa nem megrendelésre készítette, hanem saját elképzeléseit szerette volna kifejezni általa. A kép erőteljes önkifejezést hordoz. C.G. Jung a művészeti alkotást egy olyan médiumnak tartotta, amely a személyes és az egyetemleges szimbólumokat összesít. (1) Hasonló szempontok szerint alkotta meg Hanscarl Leuner német pszichoterapeuta a K.I.P. nevű terápiás módszerét is. (2) A két megközelítés szerint minden emberben jelen vannak ugyanazok az egyetemleges szimbólumok a saját, személyes szimbólumai mellett. A művészetterápiában ezekre a közös és egyéni jelentéssűrítő motívumokra is támaszkodhatunk az alkotások létrehozása és értelmezése során. (3)

Az Éjszakai táj liliomokkal című képen látható természeti elemek között több olyan motívum is felbukkan, amelyet a Katatím Imaginatív Képélmény Terápiában standard motívumoknak nevezünk. (4) A K.I.P. egy mélylélektani terápiás módszer, amelyben a páciens relaxált állapotban belső szimbolikus képeket él át, így tudattalan érzelmek és konfliktusok kerülnek felszínre. (5) A páciens behunyja a szemét, és egy rövid lazító gyakorlat után a terapeuta megkéri, hogy képzeljen el egy motívumot. Ilyen motívumok lehetnek a virág, a hegy vagy a víz (általában patak).

Jelentéstartalmuk szerint a virág utalhat az én belső aktuális belső állapotára. Az elemzés során érdemes megfigyelni a növény típusát, állapotát, a talajt, amelyből kinő és a környezetet, amely körülveszi. A tárgyalt alkotáson ép és egészséges növényeket látunk. Nem egyetlen magányos virág szerepel a képen, hanem egy kisebb csoportosulás a virágzás különböző fázisaiban - a közösségi lét markáns megnyilvánulása. A talajt, amelyből kinő csak részben látjuk, az a pont, ahol a növények szára kibukkan a földből, láthatatlan marad számunkra. Ez részben a talajtalanság érzetét keltheti. Egy másik érdekes szempont, hogy a virágok nem központi helyet foglalnak el a képen, oldalra szorulnak, hangsúlyos teret adva az éjszakai tájban megjelenő hatalmas hegyvonulatnak.

A művészetterápiában a hegy kihívást, küzdelmet jelent. (6) Érdemes megkérdezni magunktól, megmászható-e ez a hegy, hívogató vagy inkább elrettentő? Az Éjszakai Táj Liliomokkal c. képen a hegy falszerű tömböt alkot, a kép felső középpontjában lépcsős hegyvonulatot láthatunk, amely szubjektív szempontjaink szerint vezethet lefelé vagy felfelé. Az alsó részen a sziklák megnyílnak, utat engednek az éjszakai tájban csendesen elterpeszkedő víznek.

A vízzel személyes csoportélményeim során sokszor találkoztam. Tapasztalatom szerint sokszor megjelennek hosszabb terápiák nyugvópontjain, az önismeret elmélyülésének szimbólumaiként. A folyó vagy patak az életút visszakövetésére is használható, amennyiben megvizsgáljuk a patak forrását, útját, folyását úgy életünk menetéről (is) kaphatunk információkat. (7)

A szimbólumokkal való lélektani munka során mindig az alkotó és/vagy a szemlélő személyes élményeit, jelentéseit kell figyelembe vennünk. Róth Miksát már nem tudjuk kifaggatni, milyen érzések, gondolatok munkálkodtak benne az alkotás folyamán, a kép azonban alkalmas arra, hogy a bennünk keletkező érzéseket, gondolatokat megszemléljük.

__
Jegyzetek:

(1) Gyimóthy Gábor: Rajz és lélek alkotás és terápia. Bepillantás a művészetterápia világába. Budapest, 2017, 66.
(2) Hanscarl Leuner: A katatím imaginatív pszichoterápia alapjai. Budapest, 2012, 6. 
(3) Németh László: (Képző) művészet terápia. In: Nonverbális pszichoterápiák. Művészet - játék - rítus - Mozgás - gesztus - improvizáció. Szerk.: Juhász Sándor, Merényi Márta, Riskó Ágnes. Budapest. 270. old.–227. old.
(4) Hanscarl Leuner: A katatím imaginatív pszichoterápia alapjai. Budapest, 2012, 50. 
(5)  Egészségvonal: Katatím Imaginatív Pszichoterápia. 2025. június. 27. (https://egeszsegvonal.gov.hu/egeszseg-a-z/k/katatim-imaginativ-pszichoterapia.html – a letöltés ideje: 2025.09.11.)
(6) Gyimóthy Gábor: Rajz és lélek alkotás és terápia. Bepillantás a művészetterápia világába. Budapest, 2017, 123.
(7) Uo.