#ROTHMUZEUMBLOG

Róth Miksa 1910-ben veszi meg a mai Róth Miksa Emlékház és Gyűjteménynek otthont adó telket, a következő évben pedig ideköltözik családjával és műhelyét is itt, Erzsébetváros külső részén rendezi be. (1) De hogyan is kell elképzelnünk a VII. kerületet alkotó Erzsébetvárost ebben az időben?

A kerület belső része már a 18. század óta lakott volt, de csak 1873-ban, a főváros létrejöttekor vált ki a szomszédos Terézvárosból. A máig használt Erzsébetváros nevet pedig még később, csak 1882-ben kapta meg az uralkodó, Ferenc József felesége, Sisi királyné tiszteletére. (2) Ebben az évtizedben kezdett kiépülni a kerület külső részét jelentő sűrű lakónegyed is, amelyet később Csikágónak nevezett el köznép. 1910-re Erzsébetváros (3) egy sűrűn beépített, több mint 180 ezer lakosú városrésszé vált. (4) Bár a környék, főleg annak belső része zsidónegyedként él és élt a köztudatban, valójában a lakosságnak kevesebb mint a fele, az 1910-es népszámlálási adatok alapán mintegy 69 ezer ember volt izraelita vallású a korszakban, a relatív többséget a 84 ezer fős római katolikus vallás képezte. (5) Mellettük számos más keresztény felekezet hívei éltek a kerületben, a reformátusokon és evangélikusokon kívül itt volt az újonnan megtelepedő baptista egyház első központja is. (6) A zsidónegyed megnevezés viszont mégis igaz olyan tekintetben, hogy Erzsébetváros volt a fővárosi zsidóság legfontosabb központja: vallásuk minden irányzatának volt itt zsinagógája, ezek mellett számos egyéb izraelita imahely, iskola vagy éppen szociális feladatokat ellátó intézmény működött itt. (7)

A Klauzál tér a 20. század elejéről.

A kép forrása: https://www.ilyenisvoltbudapest.hu/keruletek/vii-kerulet/1900-1910-istvan-klauzal-ter-a-iii-szamu-vasarcsarnok

A városrész társadalma sokszínű volt, de foglalkozást tekintve az iparosréteg adta a kerület arculatát.  Belső-Erzsébetvárosban jellemzően a kisiparosok és kiskereskedők voltak túlsúlyban, a külsőbb részeken azonban számos kisebb-nagyobb üzem és gyár is működött. Ezek közé tartozott Róth Miksa apósának és egyben keresztapjának, Walla Józsefnek cementgyára, mely ez időben a Rottenbiller utcában is működött. (8) A közelben helyezkedett el az Erzsébetvárosi Tejüzem is, mi több, a Haggenmacher Sörfőzdének is volt egy telepe Középső-Erzsébetvárosban. (9) Mindebben ösztönzőleg hatott a kerület szélén álló Keleti Pályaudvar (10), mely az áruszállítás egyik fő csomópontjaként üzemelt a századforduló után is. Az időszakra jellemző azonban, hogy a szűkőssé váló gyártelepekről kijjebb költöznek a gyárak. Így járt az Oetl-féle Vasöntöde (11), de a Walla-féle cementáru-gyár is létesített egy nagyobb üzemet a város külsőbb részén. (12) A negyed ekkor egyre polgáribb karaktert kap: a Bethlen téren már évtizedes viszonylatban működött az Állatorvostudományi Egyetem, illetve az Izraelita Siketnémák Intézete. A Rózsák terén - melyet 1932 előtt Szegényház térnek hívtak -  már állt a katolikus lakosok számára épült impozáns Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom.
A kép forrása: https://pecsetestegla.hu/cikk.php?cikk=68 

Az építkezések kapcsán fontos kiemelni, hogy bár a kerület építészetét a gyorsan felépített, historizáló bérházak és bérpaloták jellemezték, az ekkor szárba szökő szecessziós stílus is számos nyomot hagyott Erzsébetvároson. A keleties-romantikus stílusban épült Dohány utcai és Rumbach Sebestyén utcai zsinagógák után az ortodox irányzat imahelyét már szecessziós és meglehetősen modern kivitelezésben alkotta meg Löffler Sándor és Löffler Béla 1912-13-ban. (13)  Új stílusban épült a Dob utcai általános iskola (14), illetve számos bérház is. 

A Kazinczy utcai zsinagóga. A kép forrása: Wikipedia

Róth Miksa és családja tehát egy nagyon dinamikusan fejlődő, az ipar által meghatározott, de ekkorra már lakóházakkal sűrűn beépített modern városrészbe költöztek be. A gyakran 4 és 5 emeletes bérházak között még bőven lehetett hallani a gyárakból, üzemekből kihallatszódó zajokat, de közben a kis utcákat átjáró villamosok is ott csilingeltek már egy újabb kor szimbólumaiként. 

_ _

(1) Az épület történetéről Kolocz Dóra ír múzeumunk blogján többrészes cikksorozatban. Ennek első része az alábbi linken tekinthető meg.: https://rothmuzeum.blog.hu/2026/07/14/a_muzeum_epulete_nefelejcs_utca_26_1_resz

(2) Szívós Erika: Hétker, zsidónegyed, gettó, bulinegyed? A Belső-Erzsébetváros története a kezdetektől a 2000-es évekig. Bp. 2022. 39-40.

(3) Fontos megjegyezni, hogy a korszakban a kerülethez tartozott a mai Zugló egy része is, melynek viszont ekkoriban még viszonylag kevés lakosa volt. Az önálló XIV. kerület 1935-ben jött létre a VI. és VII. kerület legkülsőbb területeiből.

(4) A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. (Magyar Statisztikai Közlemények. Új Sorozat, 42. kötet.) Bp. 1912. 564. (A továbbiakban: 1910. évi népszámlálás)

(5) 1910. évi népszámlálás. 564.

(6) Wesselényi utca 53. - baptista templom – A mi Erzsébetvárosunk blog. 2016. (https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2016/09/16/wesselenyi_utca_53_baptista_templom - a letöltés ideje: 2026. július 21.)

(7) Szívós id. mű.

(8) A gyár történetéről Bikali Krisztina írt a múzeum blogján. https://rothmuzeum.blog.hu/2025/04/14/walla-jozsef-gyara?utm_medium=doboz&utm_campaign=bloghu_cimlap&utm_source=kult. 

(9) Budai Kriszta: Csikágó – A Rottenbiller utcán innen és túl. 2022. (https://kultura.hu/csikago-a-rottenbiller-utcan-innen-es-tul/ - a letöltés ideje: 2026. július 21.)

(10)  A Pályaudvart eredetileg Budapest-központi pályaudvarnak hívták, 1892-ben vette fel mai nevét.

(11) Bencze Géza: Az Oetl-féle vasöntöde története. Öntödei múzeumi füzetek 9. (2002) 16-17.

(12) Bikali id. mű.

(13) Kazinczy utcai zsinagóga.  2025. (https://welovebudapest.com/hely/kazinczy-utcai-zsinagoga/ - a letöltés ideje: 2026. július 21.)

(14) A Dob utcai általános iskoláról bővebben írtam egy, a blog felületén megjelent Bárczy István polgármesterről szóló cikkben. https://rothmuzeum.blog.hu/2025/08/07/a_szocialis_reformepitkezesek_polgarmestere