#ROTHMUZEUMBLOG

KÖRFORGÁSBAN: A RÓTH MIKSA EMLÉKHÁZ ÉS GYŰJTEMÉNY KÖZÖSSÉGÉNEK INTERJÚSOROZATA

A tavalyi évben interjúsorozatot indítottunk a blog felületén, amely közösségünk tagjait mutatja be: megismerhetitek, kik tevékenykednek nap mint nap a múzeum fejlődéséért, kik hozzák az új ötleteket, kikkel találkozhattok programjainkon, és kik dolgoznak azért, hogy intézményünk egy fejlődő, izgalmas, sokak számára szerethető hely legyen.

A múzeum munkatársainak és gyakornokainak személyes történeteit, egykori benyomásait, motivációit ismerhetitek meg az írások által, hétköznapjaink meghatározó perceiről olvashattok a sorozatban. Bízunk abban, hogy a beszélgetések nem csak érdekes olvasmányok számotokra, hanem közösségünk tagjairól készült lenyomatokká is válnak, amelyeket Nikol Fuska gyakornokunk portréfotói tesznek még emlékezetesebbé. 

Tizenegyedik interjúnkat Dauner Tamás gyakornokunkkal készítettük, aki harmadik turnusát tölti nálunk, a múzeumban. Tamás a gyakornoki csapatban a történelmi érdeklődésű oldalt erősíti. A gyűjteményi munkákban mindig számíthatunk rá, de rendezvényeink során több poszton is találkozhatnak vele látogatóink. Nagy örömünkre idéntavasszal már a programvezetésbe is belekóstolt, épülettörténeti sétán hallgathatták őt az érdeklődők. Nyáron jelent meg harmadik blog cikke, amelyben a múzeumnak is otthont adó VII. kerület történetével  foglalkozott. Az interjúból megtudhatjátok, melyik Tamás kedvenc történelmi korszaka, és arra is fény derül, kiknek a beszámolóit hallgatná meg szívesen abból az időből. 

Fotó: Nikol Fuska

Mi hozott téged a múzeumba, és mikor érkeztél a csapatba? Mi az első emléked velünk kapcsolatban? 

2025 tavaszán érkeztem, és egy szaktársamtól hallottam a lehetőségről, aki korábban szintén a múzeum gyakornokaként tevékenykedett. Korábban még nem jártam az emlékházban, sőt, maga a csikágói környék se volt túl ismerős, viszont az egyetemi tanulmányaim mellett pont egy olyasfajta gyakorlatiasabb szerepkörre vágytam, amit ez a hely nyújtani tud.

Az első emlékem az interjú volt, ahol még eléggé izgultam, de már ott nagyon szimpatikus volt mindenki, akivel találkoztam. Majd nem sokkal később az ismerkedős alkalmon, a kreatív feladatok és játékok alatt már jobban el tudtam lazulni és biztossá vált bennem, hogy jó helyre és jó közösségbe kerültem. Szerencsére ez az érzés azóta csak fokozódott.

Fel tudnál idézni egy olyan maradandó múzeumi élményt, szituációt vagy eseményt, amely során valami újat tanultál? 

Minden alkalommal nagyon sokat tanulok a múzeumban, legyen az elméleti alkalom, szervezett program, vagy csak egy sima beszélgetés. De talán a legtöbbet egy-egy nagyrendezvény tud nyújtani. Elképesztő élmény volt tavaly májusban, a két napos Budapest100 rendezvényében gyakornokként részt venni, és végigélni azt a pörgést, ami ezeket jellemzi. Szinte minden órában új feladatkörben próbálhatja ki magát az ember, aminek a végére ugyan nagyon lefárad, de visszatekintve azt érzi, maximálisan megérte.

Szintén egy hasonló tematikus naphoz kötődik, hogy idén először bevállaltam egy vezetett program tartását. Ez elég nagy kilépést jelentett a komfortzónámból, de nagyon hálás vagyok, hogy volt erre is lehetőségem. A program végén pedig kimondottam jól esett, hogy a résztvevőknek voltak kérdéseik és ezekre – többnyire – válaszolni is tudtam. 

Ha beszélgethetnél egy már nem élő „legendával”, legyen ő alkotóművész, történelmi személy vagy író, ki lenne az?

Egyik legkedveltebb történelmi korszakom a dualizmus kori Magyarország. A viszonylag kevés „nagy” történelmi esemény miatt sokaknak unalmasnak tűnhet ez az idő, pedig talán a legdinamikusabban fejlődő és változó időszak volt ez országunkban. Éppen ezért ennek a kornak a szemtanúival beszélgetnék és leginkább olyan írókkal, akik nem csak átélték, de elképesztő színesen vissza is tudták adni ennek a kornak a hangulatát, vagy épp apró-cseprő izgalmait. Mikszáth Kálmán nagy kedvencem, de ha budapesti eseményekről van szó, Krúdy Gyula is biztos napokig nem fogyna ki a történeteiből.   

Mivel töltöd a szabadidődet, mi kapcsol ki igazán? 

Nagyon szeretek olvasni, szinte minden műfajban, de Tolkien művei és világa áll hozzám legközelebb. A Hobbitot hosszú ideje évente újraolvasom. 

Ezen kívül nagyon fel tud tölteni egy-egy túrázással töltött nap is. Van, hogy társaságban, de sokszor teljesen egyedül megyek 10-20 kilométereket. Tavaly belekezdtem a kéktúrázásba, ahol az előre megszabott útvonalak és a pecsétek begyűjtésének feladata nagyon új élmény a kötetlen kiránduláshoz képest, de ezt is nagyon élvezem. 

A sétálás és a kulturálódás iránti szenvedélyemnek pedig nagyon jó metszetét jelenti egy-egy városnézéssel töltött pár óra, akár szabadon, akár vezetett városi séta keretében. 

Ha hazavihetnél egy Róth Miksa alkotást a gyűjteményünkből, melyiket választanád? 

Nagyon nehéz erre a kérdésre válaszolni, mert olyan sok szép alkotás van a múzeumban. Ha mégis választani kéne egyet, talán a Felkelő nap című üvegmozaik alkotást mondanám. Nagyon szeretem az összes, gyűjteményben kiállított mozaikművét, de ennek különösen tetszik a színvilága és a Tiffany-üveg miatti mozgalmassága.

Az alkotások mellett szívesen hazavinnék a lakásmúzeumból is valami személyes, Róth Miksa által használt tárgyat, viszont az is biztos, hogy utána nem nagyon merném elől hagyni az otthonomban, inkább elraknám valami biztos helyre. Úgyhogy talán mégis jobb dolga van ezeknek a múzeumban kiállítva. 

Ági kérdezte (1): Ha birtokba vehetnéd a műhely épületét, mit kezdenél vele? Mire használnád azt a hatalmas teret?

Első körben egy nagyon alapos felújításon kéne átesnie, hogy használatba vehető legyen, de ha lenne rá korlátlan pénz, szerintem a háromemeletes épület kiváló helyszín lenne egy interaktív kiállításnak, ahol a tervezési folyamattól a kész üvegművekig bemutathatnánk hogyan készültek Róth Miksa alkotásai. 

Másik lehetőség, hogy valamiféle közösségi alkotóműhely lehetne benne. Akár szintenként más-más műfajban lehetne alkotni, úgymint üvegmozaikozás, festés, de akár szövés, vagy kerámiázás is lehetne, tér lenne hozzá elegendő. 

+1 Milyen kérdést tennél fel a következő interjúalanynak?

Mit szólna szerinted Róth Miksa, ha visszatérne a múltból és látná a házát a mai formájában?