A Kálvária-domb, azaz a Rózsadomb Margit-híd feletti domboldala a II. kerület egyik legszebb, legexkluzívabb, Dunára néző pontja, mely dacára a történelem viszontagságainak - a világháborúnak, az államszocializmusnak és egyéb, az épített környezetet fenyegető körülménynek - részben meg tudta őrizni gazdag építészeti örökségét. A környék mintegy másfél évszázaddal ezelőtt is a luxust szimbolizálta: már a 19. század végén megkezdődtek itt a nagyszabású reprezentatív építkezések, melyek egyik első, ám a világháborúban elpusztult emléke Wágner János építész saját maga és családja számára épített impozáns, kastélyszerű villaépülete.1 Az 1893-ban felépült Wagner-villát fakereskedő-épületasztalos Neuschloss-fivérek, Ödön és Marcell ikervillájának felépülte követte 1898-ban, az Apostol utca 11-13. szám alatt, melyek tervrajza már Alpár Ignác (1855-1928) tervezőirodájában készült.2 A Neuschloss-fivérek voltak az Alpár Ignác tervezte Vajdahunyadvár eredetileg fából készült változatának kivitelezői, innen a barátságuk az akkor már híres és foglalkoztatott építésszel. Az Alpár- fivérek részére építendő ikerház3 terveinek készítésekor szerethette meg a még nagyobbrészt beépítetlen, frissen felparcellázott Rózsadomb városrészt. Talán ez is az oka annak, hogy az Apostol utcai ikervillák elkészültének évében itt, az akkori Niedermaier utcában (ma Bolyai utca) vásárolt telket, melyen már állt egy lakóépület: egy földszintes, manzárdtetős, barokkos villa.4
A telek és az ingatlan korábbi lakói Illits József szállodaigazgató, s a dinasztiaalapító Gundel János vendéglős voltak. Gundeltől vette meg az ingatlant Alpár Ignác építész 1899. februárjában, 41 000 forintért. Az itt álló villát részben átalakította, s kibővítette 1900-1903 között.5 A bővítés alkalmával az impozáns nyaralóépület mellé egy új épületrészt tervezett, majd a régi és új részeket egy reprezentatív összekötő elemmel egyesítette, mégpedig egy kétszintes csarnok formájában. A tervet 1903. augusztus 6-án Alpár, valamint a kivitelezők, Messner és Arndt írták alá.6 Az épületben és annak kertjében számos képző- és iparművészeti alkotás maradt fenn; a kibővített villa közepén emelt csarnok kapta a legszebb díszítést.7 A bronzcsillár és a mára szinte teljesen elhalványult falfestmények gyakorlatilag észrevétlenek maradnak a teljes épületet uraló, hatalmas, színpompás tulipáncsokros-pávás üvegablakok mellett, melyek Alpár Ignác kortársa és jó barátja, Róth Miksa üvegfestő- és mozaikművész műhelyében készültek 1903-ban. Néhány ablak a Bolyai utca felőli homlokzati oldalt színesíti, itt a piros, narancs és zöld színek dominálnak, illetve napraforgó keret zárja a kompozíciót.8
Alpár Ignác és Róth Miksa számos közös megbízáson dolgoztak együtt, és kettejükben számtalan egyező jellemvonást találunk: hatalmas tudással bírtak a maguk területén, fáradhatatlan munkakedvük, és kiváló diplomáciai érzékük elősegítette a közéletben és üzleti életben való boldogulásukat, emellett, mint koruk megbecsült közéleti szereplői, bátran foglaltak állást különféle közügyekben is.9
Alpár Ignác életműve a késő historizmus és Magyarország millenniumi építkezéseinek csúcspontján virágzott leginkább: bankok, városházák, reprezentatív iskolaépületek épültek sorra tervei alapján.
A HÍRES ÉPÍTÉSZ: ALPÁR IGNÁC
Alpár Ignác Schökl Ignác néven látta meg a napvilágot 1855. január 17-én, egy 8 gyermekes iparoscsalád másodszülött gyermekeként. Apja, Schökl Mátyás grazi származású asztalosmester volt, műhelyében 100-120 segédet foglalkoztatott, ők végezték többek közt a Vigadó valamennyi asztalosmunkáját is, Németországból importált gépekkel. Alpár Ignác édesanyja Eisele Mária volt, aki rokona volt annak az Eisele Józsefnek, aki 1861-ben Pesten gőzkazángyártó céget alapított.10
Ignác a négyosztályos elemi iskola elvégzése után a belvárosi reáltanodában folytatta tanulmányait 1871-ig. A reáliskola hat osztályát 1871-ben végezte el, ám már egy évvel tanulmányai befejeztét megelőzően elszegődött kőműves inasnak. Valamivel több, mint két év múlva Hauszmann Alajos irodájában kezdett dolgozni gyakornokként, ahol 12 évet töltött el kisebb-nagyobb megszakításokkal. 1874. szeptember 16-ig dolgozott Hauszmann mellett, majd mestere tanácsára Berlinbe utazott, s ott kezdte meg építészeti tanulmányait a Bauakademie-n.11
1881-ben visszatért Budapestre, s feleségül vette Orth Antóniát, aki nemcsak társa volt, de legfőbb inspirálója, vezércsillaga is. A fiatal házasok első pesti otthona 1883-85 közt a Gyöngytyúk utca 9. szám alatti ház volt (ma Gyulai Pál utca)12, innen költöztek át a Teréz körút 7. szám alá, melynek épületét Hauszmann Alajos tervei alapján Batthyányi Géza gróf építtette 1885 körül. Itt nyitotta meg Alpár első tervezőirodáját. A házaspár 1891-ben az Almássy tér 7. szám alá költözött egy Alpár tervezte épületbe s itt működött tervirodája is. Érdekes, hogy a Bolyai utcai villa megépültekor nem költöztek át végleg oda, csak alkalomszerűen használták azt. Az Almássy téri házat csak 1918-ban, felesége halálakor adta el az építész, s költözött át végleg a rózsadombi villába. Itt élt második feleségével, Csesznák Ilonával (1878-1963), akit 1922 májusában vett feleségül Balatonföldváron.13 Az ekkor már nagyrabecsült, nemzetközi hírnévre szert tett építész a világ számos pontján megfordult. 1928-ban részt vett a Horvay János-faragta New York-i Kossuth-szobor avató ünnepségén, majd Amerika több részére is ellátogatott, mielőtt visszatért Európába. Párizsban s Zürichben járt többek közt, zürichi útja alkalmával tüdőgyulladást kapott, ezért hosszas szanatóriumi kezelésre kényszerült, mely azonban nem tudta megakadályozni állapota folyamatos romlását, és 1928. április 27-én elhunyt.
A villát 1945-ben államosították, a Bolyai János Természettudományi Népi Kollégium vette használatba az épületet. Ekkor Alpár özvegye, Csesznák Ilona, kiköltözött a villából, és Balatonföldváron vásárolt új ingatlant. 1969-től a villa Budapest Főváros tulajdonába került, és gyermekvédelmi intézményként működött közel 2020-ig, mikor is az épület állagromlása, folyamatos süllyedése és ázása miatt bezárni kényszerültek az intézményt.14 Azonban az itt nevelkedő fiatalok több ízben betörtek az épületbe, mely egyre több helyen mutatja a vandalizmus nyomait. 2024-ben a Budai Gyermekkórház honlapján megjelent egy figyelmeztetés, miszerint a Bolyai utca 11. előtti parkolás a továbbiakban tilos, s a villát a telekkel együtt megvásárló új tulajdonos az épület felújítását tervezi.15 Amennyiben ez megvalósul, úgy az megmenekül az enyészettől.
ÖSSZEFOGLALÓ
Alpár Ignác és Róth Miksa gyümölcsöző együttműködésének egyik legreprezentatívabb példája ez a rózsadombi villa, melyet Alpár egy, már korábban itt álló barokk stílusú nyaraló átalakításával és bővítésével formált át úgy, hogy a régi és az új épületrészt összekötő kétszintes csarnok magába foglalhassa Róth Miksa hatalmas pávás-tulipáncsokros üvegtábláit. Az Alpár-villa, mely néhány éve még fővárosi gyermekotthonként működött, jelenleg elhagyatva áll, így sajnos egyre nagyobb mértékű állagromlásnak van kitéve a folyamatos ázások és betörések okán. A villa csarnokát díszítő monumentális üvegablakok másolatát a Róth Miksa Emlékház és Gyűjteményben tekinthetik meg az érdeklődők.
Szakirodalmi hivatkozás
1 H. Boros Vilma: A Rózsadomb hőskora. In: Budapest (1973) 11. évf. 12. szám december, 621.
2 Vén Zsuzsa: Bp. II. Apostol utca 13. Tudományos dokumentáció. Kézirat, 1983. BFL XXXII. 306. A Budapesti Műemlékfelügyelőség iratai. No.1253. A szerzőtől az épületről röviden: Vén Zsuzsa: Még mindig szükséglakás. Budapest, (1984) 9. szám, 19-21.
3 Bierbauer István: Néhai Neuschloss Ödön lakóháza, II., Apostol utca 13. sz. A budapesti Rózsadomb. VI. Építő Ipar (1906) szeptember 23. 38. szám, 339.
4 A tervet 1893.novemberében hagyta jóvá a Fővárosi Tanács. BLF XV.17.d. 329.,13011.hrsz3-4. f. 17556/1899-III
5 BLF XV.17.d.329.,13011.hrsz.7-9.f 22286/1899-III
6 1903.augusztus 12-én engedélyezték a tervet. BLF XV.17.d. 329. 12.f. 167836/1903-III. A kivitelezők Mészner Sebestyén (gyakran szerepel Messner formában), valamint Arndt Dezső voltak, akik munkáikra gyakran Messner és Arndt néven hivatkoztak.
7 Rozsnyai József: Alpár Ignác. Holnap Kiadó, Budapest, 2020. 77.
8 Szuhai Barbara: Üvegcsoda parlagon-avagy villatörténet a Rózsadombon. 2020. január 20. https://www.meselohazak.hu/uvegcsoda-parlagon-avagy-villatortenet-a-rozsadombon/ Letöltés ideje: 2025.04.21.
9 Szuhai Barbara: Két nagy mester barátságáról tanúskodik a pávákat és tulipánokat rejtő rózsadombi villa. 2023.február. https://egy.hu/barangolo/ket-nagy-mester-baratsagarol-tanuskodik-a-pavakat-es-tulipanokat-rejto-rozsadombi-villa-114153#
Letöltés ideje: 2025.04.21.
10 Rozsnyai József: Alpár Ignác. Holnap Kiadó, Budapest, 2020. 13.
11 Rozsnyai József: Alpár Ignác. Holnap Kiadó, Budapest, 2020.15.
12 Budapesti Czim-és Lakásjegyzék 1883-1884, 330.. ; 1885-1886, 366..
13 A házasságkötés a II.kerületi anyakönyvvezető előtt történt, az egyik tanú Hübner Jenő építész volt. Házassági anyakönyvi kivonat, magántulajdon.
14 Szuhai Barbara: Üvegcsoda parlagon-avagy villatörténet a Rózsadombon. 2020.január 20. https://www.meselohazak.hu/uvegcsoda-parlagon-avagy-villatortenet-a-rozsadombon/
Letöltés ideje: 2025.04.29.
15 Az Észak-Budai Szent János Centrumkórház-Budai Gyermekkórház honlapján megjelent, 2024 októberében kelt hivatalos közlemény a parkolási renddel kapcsolatos változások tárgyában. https://www.janoskorhaz.hu/gyermekellatas/
Letöltés ideje: 2025.04.29.
