Miért érdemes megismerni a Kálvin teret, ha eddig csak átsiettünk rajta?
A budapesti Kálvin tér az egykor még erős kőfallal körbevett történelmi városmag egyik kijáratánál terül el, név szerint a Kecskeméti kapunál. A terület mindig is fontos szerepet töltött be a város történetében, ugyanis évszázadok óta itt futottak össze az alföldi városok kereskedelmi útjai.1
Az 1801-ben elbírált templomépítési kérelem értelmében a város egy, a városfalon kívül fekvő telket adományozott a református egyházközségnek, a régi török temető helyén.2 Ennek meghatározó szerepe van a tér általunk ismert elnevezése szempontjából, amit az – sokszoros névváltoztatás után - végül 1874-ben nyert el. Ezt megelőzően ismerték Heu Markt (szénapiac), Heu- und Borstenviehhändler Platz (Széna- és Disznókereskedők tere), és Ketschkemeter Platz (Kecskeméti tér) néven is.3
A téren álló klasszicista templom alapkőletételének dátuma 1816, felszentelésére 1830-ban került sor. Az építkezés Hofrichter József tervei alapján kezdődött meg, a végleges összkép kialakításában azonban további építészek is részt vettek, mint Hild József és Feszl Frigyes.4
A Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény városi sétáin is mesélünk az ablakokról (Fotó: Nikol Fuska)
Bár a híres üvegfestő munkáit megszokásból a templomtérben keresnénk, a finom ízléssel kivitelezett Róth Miksa ablakok valójában a gyülekezeti teremben (Kálvin terem) találhatóak, egészen pontosan az emeletre felvezető lépcsőfordulóban. A művész a színes és átlátszó üvegekre schwarzlott technikával portrékat, figurális és növényi motívumokat, bibliai jelképeket és igei üzeneteket festett, egyszóval olyan dolgokat jelenített meg, amik a közösséget az őket összekötő értékekre emlékeztetik.
Bizonyára nem meglepő, hogy az 1936-ban5 tervezett ablak főalakja maga Kálvin János, a reformáció egyik vezető teológusa, aki a szentírásra alapozott vallásgyakorlatával jelentős hatást gyakorolt a református hitelvek kialakulására.6 Portréja felett a következő szimbólumokat látjuk: a nyitott könyv a Bibliát jelképezi, mint az isteni tanítások közvetlen forrását. A búzakalász pedig az úrvacsorai kenyeret, a feltámadást, és átvitt értelemben a jó magot termő, Isten igéjére helyesen figyelő embert jeleníti meg.7
Fotó: Nikol Fuska
Kálvintól jobb- és balkéz felé olyan történelmi alakokkal találkozunk, akik nem csak a református egyház magyarországi jelenléte szempontjából jelentősek, hanem hazánk történelmének is ismert alakjai. Egyikük Bethlen Gábor, akihez Erdély aranykora köthető. A Bethlen feletti üvegablakon, a keresztény szimbolikában a XVII. század óta ismeretes háromszög látható. A háromszög forma vizuálisan is kifejezni a Szentháromság Isten lényegében egy, de személyében hármas valóságát. A háromszögbe foglalva egy „Isten szemét” ábrázoló rajzzal is találkozhatunk. A Biblia gyakran beszél Isten mindent látó szeméről, amely mindig éber, és figyelemmel kíséri mind a jó, mind a gonosz emberek életét.8
A másik oldalon Bocskai István, Erdély egykori fejedelme látható. A portréja felett található ablakrész bárányt ábrázol, mögötte pálmafával, felettük pedig egy főnix madárral. A keresztény szimbolikában a bárány Krisztus áldozataként jelenik meg. A pálmafa, mint a győzelem és az örök élet jele, szintén erős vallási üzenetet közvetít. A főnix madár a szenvedésből való újjászületés szimbólumaként a keresztény közösség számára a reményt és a megváltás lehetőségét jelképezi.9
__
Jegyzetek:
1 Csontó Sándor: A Kálvin tér szerepe Pest város fejlődéstörténetében. Kortárs Online, 2014. (http://www.kortarsonline.hu/2014/11/arch-a-kalvin-ter-szerepe-pest-varos-fejlodestorteneteben/25355, utolsó letöltés ideje: 2025.03.26.)
2 Budapest lexikon. I. kötet. Szerk. Berza László. Bp. 1993. 636.
3 Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály - Mészáros György - Búza Péter Bp., 1998. 206.
4 Budapest lexikon. I. kötet. Szerk. Berza László. Bp. 1993 636-637
5 Gonzales Gábor: A gyülekezeti terem üvegablakainak helyreállítása. Műemlékvédelem 61. (2017) 4-5. sz. 209.
6 Pótor István: Kálvin János: Megismerés és formálódás. Vásárosnaményi Református Egyházközségért Alapítvány. Személyiség és történelem 48. Göttingen, Zürich, Frankfurt, 2009.
7 Takács Béla: Bibliai jelképek a magyar református egyházművészetben. Magyarországi Református Egyház Sajtóosztálya, 1986. 121.
8 Takács Béla: Bibliai jelképek a magyar református egyházművészetben. Magyarországi Református Egyház Sajtóosztálya, 1986. 121.
9 Pótor István: Kálvin János: Megismerés és formálódás. Vásárosnaményi Református Egyházközségért Alapítvány. Személyiség és történelem 48. Göttingen, Zürich, Frankfurt, 2009.
Felhasznált irodalom:
- Budapest lexikon. I. kötet. Szerk. Berza László. Bp. 1993.
- Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály - Mészáros György - Búza Péter Bp., 1998.
- Csontó Sándor: A Kálvin tér szerepe Pest város fejlődéstörténetében. Kortárs Online, 2014. (http://www.kortarsonline.hu/2014/11/arch-a-kalvin-ter-szerepe-pest-varos-fejlodestorteneteben/25355, utolsó letöltés ideje: 2025.03.26.)
- Gonzales Gábor: A gyülekezeti terem üvegablakainak helyreállítása. Műemlékvédelem 61. ( 2017) 4-5. sz. 209-213.
- Pótor István: Kálvin János: Megismerés és formálódás. Vásárosnaményi Református Egyházközségért Alapítvány. Személyiség és történelem 48. Göttingen, Zürich, Frankfurt, 2009.
- Takács Béla: Bibliai jelképek a magyar református egyházművészetben. Magyarországi Református Egyház Sajtóosztálya, 1986.
