#rothmuzeumblog

Városi sétáink ihlették a #rothmuzeum blog legújabb cikkét: összeállítottunk nektek egy olyan egyórás sétaútvonalat, amelyet vezető nélkül is izgalmas lehet végigjárni. Vezetett túráinkon az V., a VI., a VII., a VIII. és hamarosan a IX. kerületet is felfedezhetitek, most azonban egy olyan programra bátorítunk benneteket, amelyet bármikor élvezhettek, ha van egy szabad órátok, hogy a Róth-műhelyhez kötődő csodás alkotásokat felkeressétek.

1. állomás: Erzsébetvárosi Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Művészeti Szakgimnázium (VII. kerület, Dob utca 85.)

Erzsébetváros szívében, a Dob utca 85. szám alatt található az Erzsébetvárosi Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Művészeti Szakgimnázium, amelynek épülete a főváros talán egyik legszebb iskolaépülete. Tervezője a Róth Miksával közel egy időben született Hegedűs Ármin (1869-1945). Az építész, akinek egy másik, Böhm Henrikkel közös alkotását e cikkben is javasoljuk még útba ejteni, számos más iskolaépület tervezője is volt a korszakban. Ha nem ismernénk az 1905-1906 között épült Dob utcai épület funkcióját, azt könnyedén leolvashatnánk homlokzatáról is, köszönhetően a Róth-műhely által kivitelezett csodás mozaikdíszeknek. A szűk utcában állva szinte fölénk hatalmasodik a Dob utcai iskola, amely nem csak méreteivel, de színes, játékos, szecessziós elemeivel is ámulatba ejti az előtte sétálókat. A mozaik Vajda Zsigmond festőművész kartonjai alapján készült Róth Miksa műhelyében, rajta pedig tanuló, éneklő, szavaló gyerekek kisebb és nagyobb csoportjait, valamint az iskolai tantárgyak attribútumait is megfigyelhetjük. A fiúkat és lányokat tanulás, játék közben ábrázoló mozaikon az olvasás, a hímzés, az éneklés és a számtan óra jelenetei mellett a főváros címerét is felfedezhetjük.

2. állomás: Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom (VII. kerület, Rózsák tere 8.)

Következő állomásunk a Rózsák terén álló Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom. A templom építkezése 1893-ban indult meg, az alapkőletételnél maga Ferenc József is jelen volt 1895-ben, a templom felszentelésére 1901-ben került sor. Az épület stílusát tekintve Steindl Imre a korai francia gótikából inspirálódott, bejáratai felett domborműveket, az oromzaton Erzsébetet ábrázoló szobrot láthatunk, amelyet Kiss György készített.¹ A főbejárat felett egy rózsaablakon is megakadhat a tekintetünk, amelyet a 4 evangélista attribútumai (szimbólumai)² kereteznek. A rózsaablak felett szobrokat láthatunk (bal oldalt Szent László, középen Szűz Mária, jobb oldalt Szent István), melyek Köllő Miklós alkotásai. A templom külön érdekessége, hogy tervezése során csak magyar iparosok munkáit használták fel, így a terrakotta munkákat a Zsolnay-gyár készítette, a fa bútorzat a Lingel-gyárból került ki, de Jungfer Gyula és a Walla-gyár is közreműködött az épület elkészültében. Az ablakokat Walther Gida, Palka József, illetve Róth Miksa készítették.³ A templom a második világháború idején bombatalálatot kapott, emiatt megkezdődött Budapest ostroma után a tető renoválása. Ekkor az ablakok is pótlásra kerültek, ezért ma már nem az eredeti üvegek láthatók, valamint ekkor történt a templom egyéb kifejezetten rossz állapotban lévő részeinek helyreállítása is.⁴ Mindezek ellenére a teljes felújítás sokáig még váratott magára (1995-ig). A templom természetesen megtekinthető, a nyitvatartásról érdemes a plébánia Facebook oldalán tájékozódni.

3. állomás: Athenaeum (VII. kerület, Rákóczi út 54.)

A Rákóczi úton naponta ezrek sétálnak el következő állomásunk előtt, amely ugyan kevésbé van szem előtt, de annál izgalmasabb történeteket hordoz. A ma szállodaként működő Athenaeum épületén Róth Miksa műhelyének igen korai üvegmozaik munkái voltak láthatóak egykor. Azonban a világháború pusztításai során súlyos károkat szenvedett épületen komoly helyreállítási munkálatokat kellett végezni, köztük a mozaikokon is. Eredetük azonban minden bizonnyal a Róth-műhelyhez köthető.⁵ Az épület egykori tulajdonosát, az Athenaeum Könyvkiadóvá nőtt könyvkereskedést 1841-ben Emich Gusztáv alapította, akinek egyre növekvő vállalata 1868-ban részvénytársasággá alakult, miközben a korszak legjelentősebb irodalmi alakjai, Jókai Mór, Petőfi Sándor, Arany János, Madách Imre munkáinak és számos folyóirat megjelentetésének munkálatait is végezte. Az 1898-ban elkészült Rákóczi úti épület mozaikjai híres történelmi, művészeti személyiségeket ábrázolnak, így Anonymus, Táncsics Mihály, Gutenberg, Rembrandt, Mozart, Senefelder és Dürer is felismerhető az alkotásokon. Szereplői a nyomtatáshoz, a sajtóhoz, a sokszorosító grafikai technikákhoz, az íráshoz, zeneszerzéshez kötődnek, az épület tetején pedig Pallas Athéné istennő, a bölcsesség, a művészetek, mesterségek védnöke őrködik.

4. állomás: Szevera-ház (V. kerület, Károly körút 14.)

Az Astoria és a Deák Ferenc tér között, a Kiskörúton a Károly körút 14. szám alatt áll következő felfedezésre váró épületünk, az egykori tulajdonosa, Szevera Károly után elnevezett Szevera-ház. A város központi helyén elhelyezkedő épületről kevesen tudják, hogy csodaszép szecessziós nőábrázolásokat láthatunk homlokzatának negyedik emeleti részén, amelyek Alfons Mucha évszakok sorozatára emlékeztetnek. A Róth-műhelyhez kötött munkák a századforduló időszakában készültek, rajtuk a tavaszt megszemélyesítő nőalak égszínkék ruhában, pipacsokkal, a nyarat szimbolizáló hölgy lenge öltözetben, napernyővel, az ősz levélkoszorúval és szőlőfürttel, a tél pedig bundába burkolózva hozza el nekünk az év időszakainak jellegzetes hangulatát. Az épület szintjeit kőkorlátos minta választja el egymástól, a házat öntöttvas kupola koronázza. Érdekes belegondolni, vajon naponta hány arra járóval találkozik a Szevera-ház hölgyeinek tekintete? 

5. állomás: Török Bankház (V. kerület, Szervita tér 3.)

Következő állomásunk a Szervita téren álló Török Bankház, melynek különleges, üvegmozaikos homlokzata miatt nem kell sokáig keresnünk az épületet, hiszen kitűnik a többi ház közül, ami építésekor - 1906-ban - elvárás is volt.⁶ Az épületet Bőhm Henrik és Hegedűs Ármin tervezték. Főnyeremény jeligéjű tervpályázatukkal ugyan csak 3. helyezést értek el⁷, de végül mégis őket választották a bankház palotájának megépítéséhez, ami szükségessé is vált, hiszen nagyon népszerű volt a Török Bankház az osztálysorsjegy⁸ forgalmazása miatt. A Török Bankház épülete a korszakban kifejezetten modernnek számított, hiszen minden helyisége vízvezetékkel és központi fűtéssel volt ellátva, sőt még a tűzvédelemre is odafigyeltek - erre létesített vízcsapokkal, fecskendőkkel. Magába az épületbe amerikai forgóajtón keresztül lehetett bejutni, a pincehelyiség Luxfer-kristálylámpákkal volt megvilágítva. A házban lift is működött egyaránt személy-és áruszállításra.⁹ A Török Bankház homlokzatán többek között láthatók a Ney Simon által készített Merkúrt (a kereskedők istene és az istenek hírnöke) ábrázoló épületplasztikák, illetve a Róth Miksa és Vajda Zsigmond által készített monumentális méretű üvegmozaik, mely Patrona Hungariae-t, azaz Szűz Máriát ábrázolja trónján ülve, akit a magyar történelem nagy alakjai (Rákóczi, Kossuth, Széchenyi stb.) vesznek körbe. Róth Miksa eredeti terve alapján Szűz Mária helyett egy arkangyal lett volna középen, akit a nép közé aranyat hintő puttók vettek volna körbe, bemutatva az épület funkcióját. Az épület tetején egykor Kiss György szobrászművész által készített Atlasz szoborcsoport volt látható, egy földgömb, mely esténként prizmáit szórta a környező épületekre. A gömb sajnos már az 1930-as években sem képezte az épület részét.¹⁰

+1: Párisi-udvar (V. kerület, Ferenciek tere 10.)

Utolsó állomásunk a Párisi-udvar, melyet a Belvárosi Takarékpénztár építtetett palotájának. Az épülethez tervpályázatot hirdettek meg 1908-ban, a beérkezett pályaművek közül 3 építészpáros tervét díjazták¹¹, ám végül egy negyedik építész, Schmahl Henrik tervei alapján kivitelezték az ikonikus épületet. A Párisi-udvar stílusa neoreneszánsz, de megtalálhatók rajta gótikus elemek is.¹² Az épület földszintjén volt a pénztár, illetve a korábbi épület¹³ funkciójára emlékezve: üzletsor, passzázs. A félemeleten és az első emeleten a takarékpénztár igazgatósága és irodái voltak elhelyezve, míg a felsőbb szinteken lakásokat alakítottak ki.¹⁴ Az épület öntöttvas kapuit Carl Flink mannheimi gyárából szállíttatta hazánkba, a szecessziós pénztárcsarnok fajansszal való borítására pedig a Villeroy & Boch Céget kérte fel. Az épületen, illetve az épületben található kerámiamunkák a Zsolnay-gyár alkotásai. Az átjáró bazár felett Luxfer-prizmás üvegtető látható, melyet a Haas és Somogyi Cég készített¹⁵, ezen üvegtető kivételével, az üvegmunkákat Róth Miksa és műhelye készítette. Az épület egyik felülvilágítójának terve  megtalálható a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény műtárgyai között.¹⁶ A későbbiekben a Párisi-udvarban kapott helyet az IBUSZ irodája, illetve a híres Jégbüfé is, jelenleg pedig egy szálloda működik benne, emiatt viszont korlátozottabban látogatható. 

Jegyzetek:

¹ Gerenday Ágnes: Budapest. Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom. Bp. 1993. 1-5.

² A 4 evangélista Máté, Lukács, Márk és János. Mátét emberként vagy angyalként, Lukácsot bikaként, Márkot oroszlánként, Jánost pedig sasként szokták ábrázolni. Az egyik értelmezés szerint az ember Isten megtestesülését, a bika Krisztus áldozati halálát, az oroszlán a feltámadást, míg a sas a mennybemenetelt jelképezi. (https://lexikon.katolikus.hu/E/evang%C3%A9lista%20szimb%C3%B3lumok.html (Utolsó megtekintés: 2025. 05. 02.))

³ Gerenday Ágnes: Budapest. Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom i.m. 3.; 5.

⁴ Gerenday Ágnes: Budapest. Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom i.m. 9.

⁵ Építő Ipar 1898/22. 42-1137. 260.

⁶ Gábor Eszter: Az építészeti feladatok és épülettípusok változása. In: Magyar művészet 1890-1919 I. Szerk. Németh Lajos. Bp. 1981. 58-79. 73.

⁷ A Török Bankház Szervita téri épületéhez beadott tervpályázatok közül az első helyezést Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula nyerték el Styx jeligéjű tervükkel, míg a 2-3. díjat a Bőhm-Hegedűs páros mellett Sebestyén Artúr és Mezey Sándor szerezték meg Helios nevű pályamunkájukkal. (Magyar pályázatok - A török-bankház és a trummer-féle bérház pályatervei. Magyar Építőművészet 3. (1905. április) 4. sz. 1-32. 1.)

⁸ Az osztálysorsjegy a lottó előzményének tekinthető. 

⁹ Budapesti Hírlap, 1906. november 11.

¹⁰ Kerekes Margit: Bőhm Henrik (1867-1936) és Hegedűs Ármin (1869-1945). A szecessziótól a neobarokkon át az art decóig. In: Építőművészek Ybl és Lechner korában. Szerk. Rozsnyai József. [Bp.] 2015. 292-317. 304. 

¹¹ Korb Flóris és Giergl Kálmán Vis-Á-Vis jeligéjű, Hübner Jenő és Mészner Sebestyén Párosan jeligéjű, valamint Bálint Zoltán és Jámbor Lajos Méhkas B. T. jeligéjű pályaművét díjazták 6000 koronával. (A Belvárosi Takarékpénztár pályatervei II. Magyar Építőművészet 6. (1908) 6. sz. 12-31. 31.)

¹² Kelecsényi Kristóf - Torma Ágnes: Schmahl Henrik (1846-1912). Egy német kőműveslegény felemelkedése a dualizmus kori Budapesten. In: Építőművészek Ybl és Lechner korában. Szerk. Rozsnyai József. [Bp.] 2015. 92-133. 122.

¹³ A ma is ismert Párisi-udvar előtt az ún. Brudern-ház állt a Kígyó téren (ma Ferenciek tere), mely Pollack Mihály tervei alapján épült 1817-ben. Az épület 2 emeletes volt és üzletek helyezkedtek el benne, de itt lakott maga a tulajdonos, Brudern József báró is, akiről a ház az egyik elnevezését is kapta. Brudern báró halála (1831) után a Teleki család vásárolta meg a Párisi-udvart, majd a századfordulót követően gróf Mikes Árminné (Bethlen Clementina) tulajdona lett, akitől a Belvárosi Takarékpénztár vette meg az épületet, majd lebontották, hogy a helyén az új, ma is ismert Párisi-udvar felépülhessen. (Végváry Annamária: Ferenciek tere 10. In: Adalékok a Belváros történetéhez I. Szerk. Mészáros György - Vízy László. Bp. 1993. 186-199. 186-189.; 192.)

¹⁴ Végváry Annamária: Ferenciek tere 10. i.m. 195-196.

¹⁵ Kelecsényi Kristóf - Torma Ágnes: Schmahl Henrik i.m. 126.; 128-129.

¹⁶ https://www.museumap.hu/record/-/record/oai-aggregated-bib9541931;jsessionid=E6EF0C11BF793D60859EFE09B2157396 (Utolsó megtekintés: 2025. 05. 01.)

Felhasznált irodalom:

• Gábor Eszter: Az építészeti feladatok és épülettípusok változása. In: Magyar művészet 1890-1919 I. Szerk. Németh Lajos. Bp. 1981. 58-79.
• Gerenday Ágnes: Budapest. Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom. Bp. 1993.
• https://lexikon.katolikus.hu/E/evang%C3%A9lista%20szimb%C3%B3lumok.html (Utolsó megtekintés: 2025. 05. 02.)
• Kelecsényi Kristóf - Torma Ágnes: Schmahl Henrik (1846-1912). Egy német kőműveslegény felemelkedése a dualizmus kori Budapesten. In: Építőművészek Ybl és Lechner korában. Szerk. Rozsnyai József. [Bp.] 2015. 92-133.
• Kerekes Margit: Bőhm Henrik (1867-1936) és Hegedűs Ármin (1869-1945). A szecessziótól a neobarokkon át az art decóig. In: Építőművészek Ybl és Lechner korában. Szerk. Rozsnyai József. [Bp.] 2015. 292-317.
• Végváry Annamária: Ferenciek tere 10. In: Adalékok a Belváros történetéhez I. Szerk. Mészáros György - Vízy László. Bp. 1993. 186-199.

Felhasznált források:

• A Belvárosi Takarékpénztár pályatervei II. Magyar Építőművészet 6. (1908) 6. sz. 12-31.
• Budapesti Hírlap, 1906. november 11.
• Építő Ipar 1898/22. 42-1137. 260.
• Magyar pályázatok - A török-bankház és a trummer-féle bérház pályatervei. Magyar Építőművészet 3. (1905. április) 4. sz. 1-32.