A Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény nem csak a Róth műhely által készített üvegfestményeknek ad otthont. A kiállításon találkozunk olyan művekkel is, melyek nem a ház mesterének kezei közül kerültek ki. Ilyen alkotás például az 1570-re datálható, kör alakú (99.93.1. és 99.94.1. leltári számú) keresztút üvegpár is, melyek ebben a húsvéti időszakban különös figyelmet érdemelnek.
A reneszánsz művészek előszeretettel dolgoztak fel vallásos témákat, és a művek megrendelője is gyakran az egyház volt, így nem meglepő, hogy a Róth Miksa által gyűjtött 16. századbeli kabinetablakok a Via Dolorosat1 jelenítik meg. A két mű nem sűríti magába mind a tizennégy stációt, de ábrázolni igyekszik a főbb eseményeket. A műtárgyakat számos szempont alapján lehetne elemezni; megvizsgálni a készítés technikáját, összehasonlítani a korszak vallásos alkotásaival, vagy felkutatni eredetét. Engem azonban más oldalról érdekelt a keresztút üvegpár: megkíséreltem a kissé megkopott üvegfestmény jeleneteinek és szereplőinek beazonosítását.
99.93.1. Golgota kerek kabinetablak
Ha a keresztút kronológiájával megegyezően haladunk, elsőként az írásos elemet mellőző alkotást kell megvizsgálnunk. (99.93.1.) A mű egy kör alakú ólomkeretbe van foglalva. Az üvegfestményen a sárga szín dominál, ennek árnyalataival alakították ki a figurákat. A fókuszban Jézus látható, kinek testét csak egy ágyékkötő takarja, kezei a háta mögött vannak, talán a mögötte lévő oszlophoz kötve. Feje körül díszes, sárga fényű glória világít, felette egy ablak látható, ami egy boltíves falban folytatódik. A boltív alatt láthatóvá válik a zsidó nép tömege. Jézus bőrét piros vonalak, sebesülések borítják. Két oldalán egy-egy férfi látható, kezeikben a korbácsok, melyek magyarázattal szolgálnak Jézus sérüléseire. A bal oldali férfi öltözéke, a harisnya, a buggyos, csíkos rövidnadrág és a hozzá illő ing a reneszánsz divatot idézik, amit a festmény párján olvasható 1570-es évszám igazol. Ez az ablak tehát a keresztút első állomását, Jézus halálra ítélését mutatja be. “Erre Pilátus előhozatta Jézust és megostoroztatta.” (János 19,1)
99.94.1. Golgota kerek kabinetablak
Az üvegpár másik felén (99.94.1.) több a szereplő, és egy írásos szegély is társul a figurális ábrázoláshoz. A sárgás színű zománcfesték mellett itt is megjelenik a piros szín használata, főleg egy-egy ruhadarabon. Krisztus a kép bal alsó részén látható, ahogyan a kereszt súlya alatt a földre rogy. Itt már vörös ruhában töviskoszorúval a fején szerepel. “Megfosztották ruhájától, bíborszínű köntöst adtak rá. Tövisből koszorút fontak, fejére tették, jobb kezébe pedig nádszálat adtak.” (Máté 27,28-29) Jobbra tőle, középen megszakítja a keret írásos folyamát egy fehér karélyos forma, melyen keresztben egy piros pánt fut végig, talán egy címer megkopott ábrázolása ez. Mellette két kar nyúl Jézus felé. A guggoló női alakból csak a kezek, a lábak és a felső test látszik, az arcán a festék megkopott, csak a feje tetején lévő piros folt emlékeztet egy kendőre. A Krisztus felé nyújtott kar és a női alak feltételezi, hogy a figura Veronikát testesíti meg. Veronika mögött szintén egy nő látható, akit az ábrázolási hagyományok miatt Máriaként azonosítok. Fejét kendő borítja, mely a vállára omlik, és meggörnyedve tekint le fiára. A kereszt túloldalán egy szakállas férfi jelenik meg, aki jobb kezével a kereszt szárát tartja. Talán Cirenei Simon2 enyhíti a kereszt terhét. Mögötte egy ágaskodó és egy fejét oldalra fordító ló és lovasai láthatók, a háttérben a város sziluettje vehető ki. Jézus fölött a kereszt két oldalán páncélos katonák állnak, ruhájuk és sisakjuk pirossal van színezve, a hátsó kezében egy bárd látszik. Ez a kép magába foglalja a keresztút több állomását is: Jézus elesik a kereszt súlya alatt, találkozik Máriával, Cirenei Simon segíti vinni a keresztet, és Veronika kendőt nyújt Krisztusnak.
Az ábrázoltak megfejtése az üvegfestmények állapota miatt kihívást jelentett. Sikerült felismernem bennük a keresztút egyes állomásait és azok szereplőit. Az első mű témáját, Pilátus ítéletét könnyebb volt azonosítani, ugyanis ez egyértelműbben egy stációt szemléltet. Párján, a keresztút négy állomását magába ölelő művön a részletek keresgélése nagyobb erőfeszítést igényelt ugyan, ám a folyamat izgalmasabb volt a jelenetek különös elrendezése miatt. A kabinetképek jeleneteinek és alakjainak identifikálását elvégeztük, azonban a művek más szempontból való kutatásának és megismerésének feladata még hátra van.
__
Jegyzetek:
1 A Via Dolorosa latin kifejezés, jelentése: Fájdalmak, vagy Szenvedés útja
2 “Amint kifelé vonultak, találkoztak egy Simon nevű cirenei emberrel. Ezt kényszerítették, hogy vigye a keresztet.” (Máté 27,32)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.