#rothmuzeumblog

Walla József (1855-1920) a dualizmus korszakának egy jelentős cement- és műkőgyár tulajdonosa volt. Vállalkozása a századfordulóra igen nagy népszerűségre tett szert, ugyanis Budapesten és az ország többi részén is elterjedtté váltak a gyár által előállított cement- és mozaiklapok.

 Walla József szobra (Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény)

Cikkünkben annak járunk utána, hogyan vitte sikerre Walla a vállalkozását, ám előtte azt is érdemes tisztáznunk, miért őt választottuk a korszak jelentős iparosai közül. Walla József ugyanis Róth Miksa apósa és keresztapja volt, az üvegfestő művész Walla törvénytelen lányát, Jozefint vette feleségül, akit apja a nevére csak a házasságkötés előtt vett. Nagy valószínűséggel Walla azért lett Róth Miksa keresztapja is, mert Miksa – aki zsidó vallású volt – a Walla-család hithű katolikusságát szem előtt tartva, kikeresztelkedett.¹

Walla József karrierjének vizsgálata előtt érdemes röviden áttekinteni a hazai építőipar, és azon belül is a cementipar helyzetét a korszakban. A feldolgozó- és építőiparban 1890-ben 1129 olyan nagyüzem működött, melyben 20-nál több munkást foglalkoztattak², de 100-nál több munkást alkalmazó „valódi” nagyüzemből mindössze 206 darab volt. A legtöbb feldolgozó- és építőipari munkás kisüzemben helyezkedett el, ők az iparágban dolgozók több mint 73%-át tették ki.  A kisüzemek sok esetben hagyományos módszerekkel állították elő termékeiket, míg az újonnan létrejött nagyüzemek új, a korszakban modernnek számító technológiákat alkalmaztak, ami a gazdaság terén – ahogy Katus László fogalmaz – egyfajta dualizmusként fogható fel, hiszen e két üzemtípus egyszerre egymás mellett létezett, eltérő fejlettségi szinteken.³

Az építőipar fellendülése a millenniumi ünnepségeknek, az iparosodásnak, a főváros kiépülésének és a városiasodásnak köszönhetően magával hozta a cementipar fejlődését is. A századfordulóig a cementet a legtöbb esetben malomköves őrlőberendezéssel állították elő, a századfordulót követően pedig megkezdődött a cementgyárak korszerűsítése, automatizálása, ami a nagy építőanyag-kereslet miatt szükségessé is vált. A magyar cementiparra jellemző volt, hogy a cement gyártásához használt gépeket és nyersanyagokat külföldről (pl. Németországból, Nagy-Britanniából) importálták hazánkba.⁴

Fejlődőben lévő és nagy változások előtt álló gazdasági-ipari környezetben indul Walla József pályája is, aki hamarosan jelentős vállalkozóvá növi ki magát remek üzleti érzékének és a korszak kínálta lehetőségeknek köszönhetően. Walla, miután kijárta a reáliskolát és az Iparrajziskolát, egy Jahn nevű építőmesternél dolgozott, majd 1878-ban önállósodott. Először Terézvárosban, a Gyár utca (ma Jókai utca) 15. szám alatt működtette cementáru- és épületanyag raktárát, 1883-tól pedig már a Gyár utca 23. szám alatt volt megtalálható vállalkozása. A későbbiekben a Rottenbiller utca 13.-ba⁵ költözött, az 1890-es évek végén pedig a gyár termékeire való nagy kereslet miatt a Gizella úton is nyitott egy újabb gyártelepet.⁶ 

Az 1890-es évekre kezdtek országosan elterjedni a Walla-gyár által készített és árusított termékek, amit az is bizonyít, hogy több vidéki helyi újságban is e gyárat népszerűsítő cikkeket jelentettek meg. Jó példa erre az alábbi Esztergom és Vidéke című újságból származó cikkrészlet:

„Walla József jó hírneve országszerte ismeretes, végzett munkái és vállalatai teljes megelégedést nyertek mindenütt, cementáru gyára és építési anyagok raktára a legnagyobb és egyetlen a maga nemében s a megrendeléseket legjutányosabban képes eszközölni nagyszabású berendezésénél fogva.”⁷

Walla József vállalkozásának sikerét továbbá jól mutatja, hogy az 1896-os millenniumi kiállításon a beocsini Unio Cementgyárral közösen egy cementpavilonnal képviseltethette gyárát. A cementpavilon Alpár Ignác⁸ tervei alapján épült, és a Vasárnapi Ujság a következőképpen emlékezett meg róla: 

„A Walla czég a nyílt terraszon s a pavillon belsejében gyárának több készítményét állította ki. Láthatunk ott czement és márvány mozaiklapokat, melyeknek mintái, kivitele és szép színharmóniája alig múlható felül. Figyelmet és elismerést érdemelnek a cement- és márvány mozaikból készült kagylók, oszlopok, lépcsők, faltáblák, kútmedenczék, stb. Különösen szép dolgokat produkál Walla a portlandbetonból készült s nagy keresletnek örvendő csatornacsövekben s a pavillon belsejében felállított szökőkút gyönyörű alkotása a czement- és mozaikgyártásnak.”⁹

Millenniumi kiállítás: Walla József mozaik- és cementgyárának csarnoka (1896)
(A kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára, Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.042 / Klösz György fényképei)

Walla sikerét mutatja még az is, hogy 1895-ben és 1896-ban kiállítási nagy éremmel díjazták termékeit. 

Munkálatokat végzett bérházak mellett olyan ismert épületekben, mint az alcsúti kastély, a Rókus kórház, a Ganz-gyár, a Dreher-gyár vagy a gödöllői királyi kastély.¹⁰ De a Walla-gyár által készített cementlapok díszítik Róth Miksa egykori, Nefelejcs utcai otthonának előterét (a mai Róth Miksa Emlékház és Gyűjteményben) is. 

Walla József gyárának termékeivel, munkáival tehát ma is számos fővárosi és vidéki - a 19. század utolsó évtizedeiben, valamint a századfordulón készült -  épületben találkozhatunk, ami jól mutatja, hogy a fent említett korszakban mekkora népszerűségnek örvendett Walla vállalkozása, és minőségi munkájáért érthető, hogy nagy elismerésekben részesült.

A Walla-gyár történetében fontos mérföldkő volt, hogy Walla 1908-ban részvénytársasággá alakította cégét, amiből ő maga 1910-ben ki is lépett, de a gyár továbbra is az ő nevét viselte.¹¹

Millenniumi kiállítás: Walla József mozaik- és cementgyárának csarnokának belseje (1896)
(A kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.043 / Klösz György fényképei)

__
Jegyzetek: 

¹ A Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény kiállítási katalógusa. Szerk. Kolocz Dóra - Pintér Zita Regina - Talabér Flóra. Bp. 2024. 15.

² A 20 főnél több munkást foglalkoztató vállalkozásokat a korszakban nagyüzemnek tekintették. (Katus László: Magyarország gazdasága 1850 és 1914 között. In: Uő: A modern Magyarország születése. Magyarország története 1711-1914. Pécs. 2021. 465-538. 515.)

³ Katus László: Magyarország gazdasága 1850 és 1914 között i.m. 515.; 521.

⁴ Dr. Bereczky Endre - Dr. Reichard Ernő: A magyar cementipar története. Bp. 1970. 28.; 30.; 42.

⁵ A gyár megszűnését követően a Péterfy Sándor utcai kórház egyik épületeként funkcionált, ám rossz állapota miatt 2009-ben lebontották, helyére pedig egy modern egészségügyi központ épült. (https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2017/03/25/rottenbiller_utca_13 (Utolsó megtekintés: 2025. 03. 26.))

⁶ Hadik András: Egy "várépíttető" a századfordulón: Walla József (1855-1920). Adalékok a XIX-XX. század magyar építőiparának történetéhez. In: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára. Tanulmányok. (Művészettörténet - műemlékvédelem 6.) Szerk. Pamer Nóra. [Bp.] 1994. 443-454. 445-446.

⁷ Esztergom és Vidéke, 1893. március 19.

⁸ Alpár Ignác (1855-1928) magyar építész, akinek az egyik legismertebb munkája a Városligetben található Vajdahunyad vára, de témánk szempontjából érdemes kiemelni, hogy Walla József számára több bérházat is tervezett, erre lásd. Rozsnyai József: Alpár Ignác. (Az építészet mesterei) Bp. 2020.

⁹ Vasárnapi Ujság, 1896. október 4.

¹⁰ Hadik András: Egy "várépíttető" a századfordulón i.m. 446-447.

¹¹ Hadik András: Egy "várépíttető" a századfordulón i.m. 448.; 451.

Felhasznált irodalom:

• A Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény kiállítási katalógusa. Szerk. Kolocz Dóra - Pintér Zita Regina - Talabér Flóra. Bp. 2024.
• Dr. Bereczky Endre - Dr. Reichard Ernő: A magyar cementipar története. Bp. 1970.
• Hadik András: Egy "várépíttető" a századfordulón: Walla József (1855-1920). Adalékok a XIX-XX. század magyar építőiparának történetéhez. In: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára. Tanulmányok. (Művészettörténet - műemlékvédelem 6.) Szerk. Pamer Nóra. [Bp.] 1994. 443-454.
• https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2017/03/25/rottenbiller_utca_13 (Utolsó megtekintés: 2025. 03. 26.)
• Katus László: Magyarország gazdasága 1850 és 1914 között. In: Uő: A modern Magyarország születése. Magyarország története 1711-1914. Pécs. 2021. 465- 538.
• Rozsnyai József: Alpár Ignác. (Az építészet mesterei) Bp. 2020.

Felhasznált források:

• Esztergom és Vidéke, 1893. március 19.
• Vasárnapi Ujság, 1896. október 4.