A Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény kiállítótereiben, az üvegfestőművész egykori otthonában, színes ólmozott üvegablakokban és mozaikalkotásokban gyönyörködhetünk. A Róth-örökség részét képezi még a papíralapú tervrajzok sokasága is, amelyek keletkezéstörténete és az ehhez kapcsolódó kutatások adnak bővebb képet a csaknem fél évszázadon át működő Róth-műhely nemcsak művészettörténeti, hanem technika- és gazdaságtörténeti jelentőségéről. Egy-egy tervrajzhoz kötődő kutatással, és a tervek esetleges sikeres azonosításával bővülhetnek információink, hiteles adataink egy-egy megrendelésről vagy épületről, nyomon követhetjük segítségével a munkafolyamatokat, tervezéstől a kivitelezésig.
Bal oldalon a Királyi Bérpalota lépcsőházi üvegablakterve, jobb oldalon pedig a Bérpalota lépcsőházi bejáratának épen megmaradt üvegablaka látható.
Azonban a tervrajzok önmagukban nem szolgálnak minden esetben elegendő forrásként, keletkezési körülményeikhez kapcsolódó ismert és pontos adatok hiányában. Nehezíti a tervek azonosítását, hogy a történelem viharaiban számtalan, a Róth-műhely által kivitelezett üveg- és mozaikmunka csaknem teljes egészében elpusztult vagy töredékesen maradt fenn az épületekben, a megvalósult és ma is látható alkotásokon pedig nagyon kevésszer szerepel a műhely szignettje, így egy-egy munka eredetét sokszor csupán a stílusbeli összehasonlítás alapján kísérelhetjük meg igazolni.
Sikerek azonban vannak! A múzeum egyik azonosított üvegablakterve a szecesszió stílusjegyeit hordozza magában. A barna és fekete tussal rajzolt, akvarellel színezett tervrajz szinte minden eleme erről tanúskodik: a díszítőelemek szimmetrikussága és az ábrázolt motívumok, melyekben virágos-rózsás, illetve leveles-bogyós ágak felfelé törekvő rajzolatát fedezhetjük fel. Az üvegablak felülvilágító részében a szecesszió által kedvelt növényi ornamentikákkal szegélyezett női fej látható, felette díszes, ovális, medalionszerű tulipános-virágos motívum. A terv legnagyobb felületét kétszárnyú ablak rajza adja, amelyben szintén a levél- és hullámvonalas díszítmény az uralkodó, ez egy tipikus szecessziós stílusú vonalvezetés, az ostorcsapás-motívum (coup de fouet).1 A nagy, kétszárnyú ablakfelület savmart üveg megjelenítésére enged következtetni, míg a díszes, ólmozott, felülvilágító ablak rajzolata festett üveg, hengerelt üveg ábrázolását mutatja a síkból kidomborodó üvegbetétekkel és üvegbucnikkal.
A Királyi Bérpalota üvegablakterve
A tervrajz igen nagy valószínűséggel a budapesti Királyi Bérpalotához készült (Budapest, Ferenciek tere 2., 1053 - korabeli utcanév: Kígyó tér 1., 293-300 hrsz). Az épület, amelyet Giergl Kálmán 2 és Korb Flóris 3 tervezett, 1901 és 1902 között épült fel késő eklektikus stílusban, szecesszióra hajló díszítésekkel. A négyemeletes bérpalotának két lépcsőháza van, melyek egymás tükörképei, a két lépcsőházi szárnyat üvegfedésű udvar köti össze. A lépcsőházak padlózata és kovácsoltvas munkái eredetiben fennmaradtak, ezek is virágos, szecessziós stílusúak. Az építtető a Császári és Királyi Magán Családi Alapok Igazgatósága volt, amely társaság a Habsburg-család vagyonát felügyelte.
A Ferenciek tere felőli bejárat egyetlen, épen megmaradt savmaratott üvegszekciója
A tervrajz alapján kivitelezett alkotás, az épületben található, melynek két bejárata is van, a Ferenciek tere valamint a Veres Pálné utca felől. Ezek az üvegablakok szinte teljesen megsemmisültek, csak töredékei találhatók meg az eredeti helyükön. Az épületben az erre a tematikára készült lépcsőházi oldalsó bejárati ajtók nagyobb részben épek, ezek tervrajzai is az Emlékház őrzésében vannak.
A tervrajz azonosítását nagyban segítette az ábrázolt üvegablak különleges formája és az üvegfelületek érdekes osztása, valamint az épület ismert tervezőpárosa, akik előszeretettel dolgoztak együtt Róth Miksa műhelyével az általuk tervezett épületek belsőépítészeti és díszüvegezési kivitelezésében. Korb Flóris és Róth Miksa munkakapcsolatán kívül a barátságuk is sok évtizedes múltra tekint vissza: az üvegfestőművész az emlékirataiban az építészt “halkszavú, finom művészi érzékkel megáldott mesternek” 4 írja le. Együttműködésüknek, az építészet és az iparművészet kapcsolatának, a szecessziós összművészeti törekvésnek az egyik legismertebb példája az 1904 és 1907 között épült budapesti Zeneakadémia épülete.
__
Jegyzetek:
1 Coup de fouet: ostorcsapás motívum, a szecessziós stilizált vonalkultúra egyik jellemzője, amely a növényi ornamentikák, az ágak és szárak felfelé törekvő hullámzását jeleníti meg.
2 Giergl Kálmán (1863-1954): a magyar eklektikus építészet jelentős alakja. Tanulmányait a budapesti Műegyetemen és a berlini Kunstakademie-n végezte, hazatérve Hauszmann Alajos építész tanársegédje lett a Műegyetemen, 1893-ban társult Korb Flóris építésszel és közös tervezőirodát nyitottak.
3 Korb Flóris (1869-1930): Greguss-díjas magyar építész. Berlinben végezete építészeti tanulmányait, hazatérve Hauszmann Alajos építészeti irodájában dolgozott, ahol szerepet kapott a New York-palota tervezésében. A tervezőpáros legjelentősebb épületei: New York-palota, Királyi Bérpalota, Klotild paloták, Zeneakadémia, Pécsi Takarékpénztár, debreceni Tisza István Tudományegyetem főépülete és klinikai épületei.
4 Róth Miksa: Egy üvegfestőművész emlékei, Budapest, 1943. In: Róth Miksa vallomásai. Róth Miksa Alapítvány és Üvegmúzeum, 73.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.