Tiffany korának egyik legjelentősebb művésze volt, aki alkotásaiban - Róth Miksához hasonlóan - mesterien ötvözte az iparművészetet a képzőművészettel.
Tiffany üveg felhasználásával készült ólmozott üvegablak részlete a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény kiállításáról
Louis Comfort Tiffany 1848-ban született New Yorkban, a híres Tiffany & Co. ékszerház alapítójának, Charles Lewis Tiffany fiaként. Pályafutását festőként kezdte, a mesterséget európai, észak-amerikai és észak-afrikai tanulmányutakon sajátította el, (1) azonban figyelme fokozatosan az iparművészet, azon belül is az üvegművészet felé fordult. Művészetére nagy hatással volt az angliai Arts and Crafts mozgalom és a századfordulón megjelent új művészeti irányzat, a szecesszió. Saját műhelyét 1892-ben alapította, ahol az üvegmegmunkálás terén újfajta technikákkal kísérletezett. (2) Egyik nagy eredménye az 1894-ben szabadalmaztatott Favrile-üveg (jelentése: kézzel készített) volt, azaz egy anyagában mintás, fényes felületű, opalizáló, gyakran irizáló hatású anyag, amelynek érdekessége, hogy nem a felhasználás során került festésre, hanem az anyagkészítés közben színezték.
A Favrile-üveg hamar Tiffany védjegyévé vált, ezért jellemzően Tiffany-üvegnek is hívják, amelyből leggyakrabban vázákat, poharakat, edényeket, ólmozott üvegablakokat és - a ma is népszerű - Tiffany lámpákat készített a művész. (3) Díszüvegeinek sajátos vonása a színhatás volt: egyesítette a gyöngykagyló fényét az irizáló üveg színhatásával, amit különböző üvegnemek tervszerű és tudatos keverésével ért el. (4)
Louis Comfort Tiffany használati tárgyak mellett teljes enteriőröket is dekorált amerikai lakóházakban és középületekben egyaránt, erre az egyik nevezetes példa a Fehér Ház Kék és Vörös szobája. A Kék szoba, más néven az Ovális Iroda ma is az Amerikai Egyesült Államok mindenkori elnökének irodája, amely hatalmának szimbóluma is egyben.. A Vörös szoba pedig fogadóhelyiségként működik és egyik érdekessége, hogy bár az 1880-as évek óta többször is átalakították, azonban a Tiffany által megválasztott amaránt színt a mai napig őrzi. (5)
Az enteriőrök dekorálása olyannyira közel állt a művészhez, hogy az 1893-as chicagói világkiállításon bizánci stílust idéző kápolna belsővel, a Tiffany-kápolnával vett részt, amelynek egészét - az ólmozott üvegablakokat, mozaikokat, kovácsoltvas részleteket, bútorokat, csillárokat mind - maga tervezte. (6) Tiffany a chicagóin kívül még számos világkiállításon kápráztatta el a közönséget műveivel, azonban aranyérmet legkorábban az 1900-as párizsi kiállításon nyert a művészeti és technikai újításáért, többek között az innovatív anyaghasználatáért. Az expón Tiffany lámpákat, zománcokat, mozaikokat, üvegeket és ólmozott üvegablakokat állított ki, amelyek közül az egyik a a Négy évszak üvegablak, a természet szépségének megtestesítője volt. Az alkotás az élet szerkezetét, a születést, az öregedést, a halált és az újjászületést szimbolizálja, egyben pedig központi szerepet játszott Tiffany művészi zsenialitásának és az iparművészetben elért újító hatásának érzékeltetésében.
Sikereihez nagyban hozzájárultak a műhelyében dolgozó művészek is - tervezők és kivitelezők egyaránt. Tiffany nem csak különböző üvegtechnikákkal kísérletezett, hanem a Tiffany Studio vezetésével is, ugyanis 1892-ben megalakította a Női Üvegvágó Részleget (Women’s Glass Cutting Department), amelybe a helyi iparművészeti iskolákból toborozta a tagokat. Kezdetben hat nőt alkalmazott, majd olyan sikeresnek bizonyult a részleg, hogy két évvel később már negyven-ötven nő dolgozott az üvegművesség minden területén, akiket Tiffany Girls néven emlegettek. A Studio egyik kiemelkedő alakjának számított Clara Driscoll (1861-1944), aki Tiffany egyik legtermékenyebb tervezője volt, és akihez az ólomüveg lámpák tervezése is köthető - önálló hírnevet és elismertséget élete során nem szerzett, mert minden munkája Tiffany neve alatt jelent meg. (7) A tervező szerzőiségét és Tiffany sikereire való hatását egy 2007-ben megjelent kutatás tárta fel, amely többek között a leveleit is vizsgálta. (8) Driscoll egyik ikonikus alkotása a szecesszió stílusú Wisteria (jelentése: lilaakác) lámpa, amely sokáig a műhely legkeresettebb gyártmánya volt, és ugyancsak a természet szépségét ábrázolja, mint a Tiffany Studio sok más műve is.
Clara Driscoll által tervezett nárciszos Tiffany lámpa, 1899-1920 körül (New York-i magánygyűjteményből.), forrás: Wikipédia
Louis Comfort Tiffany sikertörténete azonban szomorú véget ért a nagy gazdasági világválság idején, 1932-ben, amikor az üvegműhely a kereslet csökkenése miatt csődbe ment. A bezárás a gazdasági okokon felül a művészeti ízlés változásával is magyarázható. Tiffany halála pedig mindössze egy évvel később, - szimbolikusan - nemcsak egy élet, hanem egy művészeti korszak történetét is lezárta.
__
Jegyzetek:
(1) Tiffany & Co.: Louis Comfort Tiffany. Founder’s Scion Makes His Mark on the World of Art and Design. https://press.tiffany.com/spokespeople/louis-comfort-tiffany/ letöltés ideje: 2025.05.30.
(2) Alice Cooney Frelinghuysen, Monica Obniski: Louis Comfort Tiffany (1848–1933). The Metropolitan Museum of Art – Timeline of Art History. 2007. https://www.metmuseum.org/essays/louis-comfort-tiffany-1848-1933 letöltés ideje: 2025.05.30.
(3) Miller, Judith: A huszadik századi üveg. Helikon Kiadó, 2005. 118-120.
(4) Zádor Anna, Genthon István (szerk.): Louis Comfort Tiffany, In: Művészeti lexikon 4. köt., R - Z., Budapest, 1968. 547.
(5) The White House Historical Association: The Red Room. https://www.whitehousehistory.org/white-house-tour/the-red-room; The White House Historical Association: The Blue Room. https://www.whitehousehistory.org/white-house-tour/the-blue-room letöltés ideje: 2025.06.09. letöltés ideje: 2025.06.09.
(6) The Charles Hosmer Morse Museum of American Art: Tiffany Chapel. https://morsemuseum.org/collection-highlights/architectural-ornament/tiffany-chapel/ letöltés ideje: 2025.06.09., valamint The Charles Hosmer Morse Museum of American Art: Tiffany Chapel. https://morsemuseum.org/louis-comfort-tiffany/tiffany-chapel/ letöltés ideje: 2025.06.09.
(7) The Charles Hosmer Morse Museum of American Art: Tiffany Studios Designers. https://morsemuseum.org/louis-comfort-tiffany/tiffany-studios-designers/ letöltés ideje: 2025.06.09.
(8) Marin Eidelberg, Nina Grey, Margaret K. Hofer: A New Light on Tiffany: Clara Driscoll and The Tiffany Girls. New York Historical Society, New York, 2007.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.