A Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény blogján sok különféle kérdéskör jelenik meg, mivel a szerkesztők fontosnak tartják, hogy ne csak Róth Miksa életét és művészetét, hanem azt az időszakot is bemutassák, amiben alkotott. Magyarországon rendkívül nagy népszerűségnek örvendett a szecesszió, ami korán el tudott terjedni a magyar művészeknek, mint Rippl-Rónai József, Körösfői-Kriesch Aladár vagy Nagy Sándornak hála. (1) Ebben a stílusban teljesedett ki Róth Miksa, valamint kortársa, az építész Vágó József is, akinek élete és művészete egyaránt rendkívüli izgalmakat tartogat.
Vágó József egyik munkája: a Basch-villa
A kép forrása: octogon.hu, fotó: Batár Zsolt
Vágó 1877-ben született Nagyváradon egy kilencgyermekes zsidó családba, apja Weinberger Mihály építkezési vállalkozó, testvére, Vágó László pedig szintén építész volt. Apja, vállalkozásának sikertelensége miatt, székhelyét Budapestre helyezte át, Vágó József így itt kezdte meg tanulmányait a Műegyetemen, ahol 1900-ban oklevelet szerzett. (2) Másodéves egyetemi hallgatóként díjat nyert a budapesti zsinagóga tervpályázatán, az 1899-es párizsi világkiállításon pedig a magyar osztály építési vezetője lett. (3) 1902-ben bátyjával, Lászlóval önálló irodát nyitottak, ahol 1911-ig dolgoztak együtt. 1910-ben megszületett fia, Pierre Vago, aki később szintén híres építész lett. (4) Testvérével való különválása és a közös iroda feloszlatása után Lechner Ödön társa volt, annak utolsó munkáiban. (5) 1919-ben Svájcba, majd Olaszországba költözött, hazatérte után azonban az őszirózsás forradalomban és Tanácsköztársaságban való szerepvállalása miatt nem dolgozhatott legálisan. 1939-ben feleségül vette Manheim Ilona hegedűművészt és véglegesen külföldre költözött a franciaországi Salies-de Béarn-be, itt is hunyt el 1947-ben. (6)
A nagyváradi csendőriskola ma
A kép forrása: https://bhertektar.ro/ertektar/ertekek/nagyvaradi-csend%C5%91riskola.html
Vágó hosszas pályafutása alatt számos meghatározó épületet tervezett. Korai évei során bátyjával Nagyváradon több épületet is alkottak, ebből az első három közös munka volt, a negyedik azonban már csak az ő nevéhez fűződik. A Vágó által tervezett épületet az egykori csendőriskola használta, ma a Nagyváradi Egyetem központja. Az építkezést 1911-ben kezdték el, és noha nehézkesen haladt, 1913-ra sikeresen át tudták adni azt. Az épület tervezése során Vágó szakított a korábbi kaszárnyák eklektikus stílusával, és helyette a szecesszió újszerű, modern hatását használta fel. (7) A testvérpár Budapesten is több fontos, a városképet meghatározó házat tervezett, amik ma is láthatóak. Ilyen a Síp utca 16. és a Boráros tér 3. alatt látható épületek, amikre a szecesszió virágos, madaras, magyaros hatása volt jellemző, a Boráros tér 3. esetében Róth Miksa ablakok is láthatóak. Emellett a Mester utca 3. szám alatt egy olyan bérház található, amit a bécsi szecesszió geometrikus, homlokzaton szegecselt cementlapjai jellemeznek. (8) Vágó 1907-ben tervezte meg testvérével közösen a Magyarországi Szociáldemokrata Párt számára a nyomdászszakszervezet házát, a Gutenberg-otthont, amiben szintén találhatóak Róth-munkák. Ez egy 38 lakásos, színpaddal, előadó-, tánc- és műteremmel rendelkező bérház volt. (9) 1908-ban csatlakozott Quittner Zsigmond tervezőirodjához, így dolgozhatott a Gresham-palotán is, azonban a tervezők között nem szerepelt a neve. (10) Emigrációja után külföldön is aktív maradt, 1926-ban négy társával együtt megnyerték a genfi Népszövetségi Palota tervezésének pályázatát, a kissé anakronisztikus, archaizáló terveikkel. (11) Hazatérte után, noha nem volt a kamara tagja, szakmai tekintélyét tiszteletben tartották. Részt vett a Tabán és a fővárosi egyéb helyszíneinek rendezésében, valamint több urbanisztikai tervet is kidolgozott, mint a pesti körutakhoz hasonló Attila körút vagy a Gróf Tisza István utca (ma József Attila utca) kiszélesítése. (12) Vágó utolsó valós munkáját, a városmajori Basch-villát 1934-ben tervezte. Ebben szakított a szecessziós stílussal és egy, a klasszikus és a modern elemeket vegyítő, ugyanakkor a funkcionalitást előtérbe helyező épületet alkotott, amelyben a Mészöly Miklós - Polcz Alaine házaspár 1948-tól ötven éven keresztül lakott. (13)
A Gutenberg-otthon (1908)
A kép forrása: Magyar Építőművészet, 1908. 2. szám
Vágó József élete és művészete tehát egyformán érdekes és sokszínű volt. Pályafutása során alkotott Magyarországon és külföldön is egyaránt, dolgozott együtt más nagynevű építészekkel, városrendezési terveket dolgozott ki és olyan épületeket alkotott, amik mai napig meghatározzák a budapesti, nagyváradi és genfi utcaképet.
__
Jegyzetek:
(1) Veres László: Törekvések a szecesszió elterjesztésére Miskolcon. In: A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XX. Szerk. Szabadfalvi József. Miskolc 1981. 148.
(2) Budai Kriszta: 13 épület, amelyet a magyar szecesszió madaras mesterének köszönhetünk. (https://kultura.hu/vago-jozsef-a-magyar-szecesszio-madaras-mestere/ - a letöltés ideje: 2025.07.15.)
(3) Vágó József. In: Magyar Zsidó Lexikon. Szerk. Újvári Péter. Bp. 1929. 932.
(4) Nagy Elemér: Pierre Vago munkássága és jelentősége. Magyar Építőművészet 10. (1961.) 2. sz. 31.
(5) Péter I. Zoltán: Vágó József váradi munkássága. Váradi folyóirat 1. (2002) 1. sz.
(6) Pesti Mónika: Vágó József Budapestje. (https://epiteszforum.hu/vago-jozsef-budapestje - a letöltés ideje: 2025.07.15.)
(7) Péter, 2002.
(8) Budai, 2024.
(9) Csáki Tamás: Játékszer – Áruház – Építészet. A budapesti Árkád-Bazár, A Vágó fivérek műve 1909-ből. Művészettörténeti Értesítő 66 (2017) 2. 221.
(10) Budai, 2024.
(11) Magyar Életrajzi Lexikon
(12) Pesti, 2019.
(13) Budai, 2024.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.